A roskányi malom

    Hunyad, 1879. október 25. A „Hunyad“ tárczája. Úti karczolatok.
   …Utunkban a Maros elválhatlan társaságában, vígan haladtunk a jó karban tartott országúton Dobra felé. A branyicskai vasúti híd közelében megállottunk, hogy a Lázár Pálné emlékkövét megtekintsük. E helyen ezelőtt 30 évvel ragadták Lázár Pálné kocsiját nekivadult lovai az 5—6 öles magasságú partról a mélységbe, mely alkalommal a kocsiban ülő nő a Maros hullámaiban lelé halálát.
   Erre vonatkozik a fehérre festett négyszegletű emlékkőre vésett felirat, mely különös ortographiával és rithmusokban emlékezik meg az esetről. Az emlékkövet Lázár Pál Oszkár emeltette s mi a fiúi kegyelet előtt kalapot emelünk, de a felirat szövegezését kár volt a falusi dászkelre bíznia; lehetett volna Déván magasabb miveltségű dászkeleket is találni, kik a verselés mesterségében jártasabbak s az ortographiával is teljesen tisztában vannak.
    Dobrára délután 2 órakor érkeztünk meg s a lovak kipihentetése után tovább folytattuk utunkat. Mihalesdig jó ut vezet, de innen csak döczögve haladtunk tovább. Roskányban Szingye János erdővédhez szállottunk be, ki már előre várt s nagyon jó ebéddel látott el. Előlegesen megállapított tervünk szerint az éjjelt Roskányban kellvén töltenünk, borért egy jó kedvéről s más szép tulajdonairól széles körben ismert jó barátunkhoz folyamodtunk, ki aztán játszó kártyát s 4 üveg jó magyarádit küldött Dobráról. Isten fizesse meg!
   Ebéd után a kincstári uradalomhoz tartozó régi papírmalmot tekintettük meg, melyet most Kupferstich Jakab tart haszonbérben. A papírgyártással már régen felhagytak, s a malom most át van alakítva fűrészmalommá, melyben diófából furnírlapokat állítanak elő s czélszerű méhkasokat készítenek.
   A malmot víz hajtja egy hatalmas kerék közvetítésével, melyet ismét 10—12 cm. szélességű szijjak hoznak más kerekkel összeköttetésbe. A malom közepén egy nyomdai nagy hengergéphez hasonló gép van felállítva, mely a furnírlapokat fűrészeli, jobban mondva gyalulja ki. Már alkonyat volt, midőn a malomba léptünk; a gyárban alkalmazott mester gyertyát gyújtatott, a gépbe egy gőzzel átmelegített s mintegy 65 —70 cm. hosszú s 35—40 cm. széles diófakoczkát helyezett, a szíjakat a kerekre alkalmazá s a külső kereket akadályaitól feloldá, mire a gépezet hatalmas zúgással megindult s pár percz múlva a gép alsó részébe helyezett gyalu az alatta fekvő fakoczkát elérvén, egymásután hasítá ki a fél cm. vékonyságú furnírlapokat, melyeket gyorsan téptek ki a gép nyílásából az ez előtt álló mesterek.
   Meglepetéssel néztük a gép hatalmas működését, melynek létezését kevesen tudják e megyében s asztalosaink nagy fáradtsággal állítják elő furnírjaikat, vagy drága pénzen Bécsből hozatják, míg kö¬zelünkben jutányosán megszerezhetnék. Gerey Lajos

   Hunyad, 1880. június 12.
   Parketgyár. Hofman József budapesti vállalkozó Roskányban, a volt papírmalom épületében, parketgyárat rendezett be, melynek két, összesen 12 lóerejű gépe naponként 9 köbméternél több fát dolgoz fel parketnek. A kereslet elég élénk és biztos. A fogyasztáshoz szükséges faanyagot a közel kincstári erdők s a szomszédos Temes- és Zarándmegyék szolgáltatják. A készáru főpiacza Budapest.