A dévai izraeliták

   A tulajdonképpeni zsidó közösség az 1848-as forradalom után, 1850-ben jött létre Déván, az akkori kimutatás szerint 19 izraelita lakott a városban. A legrégebbi rabbija Wedel Sámuel, további rabbik, akikről sikerült értesüléseket szereznem, 1894-1898 Herczog Mór, 1898- től Wezel Diósi Sámuel, 1911 körül Aftergut Nátán, 1924-től Fischer Gyula.
   Azonban igazából akkor erősödött meg a közösség, amikor Déva megyeszékhely lett. A lakosság, a tisztviselők száma megnövekedett, és ez alkalmat adott több izraelita letelepedésére, akik leginkább kereskedelemmel foglalkoztak.
   A letelepedésre a város adott engedélyt, eleinte 14 napra, majd azt hosszabbította és véglegesítette, ha erre ok volt. Magyarország területéről jöttek, de olyan is akadt, aki az 1880-ban kitört orosz zsidóüldözés elől érkezett Dévára.
   Az 1890-es években, egy-két örmény kereskedő kivételével (Lengyel, Issekutz), az összes üzlet, szálloda, vendéglő és kocsma a zsidók kezében volt. Ez volt gyakorlatilag Déva mozgató ereje és fejlődésének oka, mert minél inkább ment a kereskedelem, annál inkább nőtt a város bevétele. Seiler, Diamantsen, Holtzer, Hirsch, Kroll, Kohn, Breier, Blum, Baum, English, Löbstein, Max, Weiss, Goldstein, Salamon, Schwartz, Glück, Grünwald, Roth, Mahler, Löbl, Leiter, Seiger és sokan mások, tették azzá Dévát, ami a 20. század elejére lett.
   Egykor két közösség létezett, nagyobb és kisebb, ez utóbbiba tartóztak a kóser zsidók. Eleinte egy imaházuk volt a régi kórházzal szemben, a mostani Ulpia nagyáruház helyén. Ez lebontásra került, és megmaradt a mostani zsinagóga, amelynek azonban, pontos születési dátuma nem ismert. Bizonyos állítások szerint az 1897-es évben épült, azonban találtam egy olyan tudósítást 1909-ből, ami egy új nagyobb templom építésének tervével foglalkozik.
   A dévai izraeliták az itteni magyarsággal mindig egy tábort alkottak. Megtartották hűségesen egyházi ünnepeiket, de a magyarság nagy megemlékezéseit is mindig ünnepelték: a király napját, a királyné napját, a Milleneumot. Részt vettek a dévai épületek felavatásán, mint a városháza, megyeháza, törvényszék és iskolák. Nem csak részt vettek, hanem adományoztak is, például az épülő református templom részére adományozott Breier, Blum, Kohn, Wagner, Felber, Ájveisz és mások. Emlékezzünk meg arról is, hogy az épülő telepi templom részére a Seiger testvérek jelentősen hozzájárultak összegekkel, de lóversenyt és ökörsütést is rendeztek, amelynek bevételei a templomnak adományoztattak.
   Nőegyletük is volt, ez különböző jótékony célokra rendezett összejöveteleket, táncos mulatságokat a Redoutban vagy a Fehér Keresztben.
Az első világháború után többen eltávoztak, de akik maradtak, keményen állták a sarat. A megalakult Magyar Pártnak is Leitner Mihály ügyvéd lett az elnöke. 1930-ben 848 volt a számuk, majd ez csökkent a második világháború végére, 1948-ban alig 476 lett. Aki még maradt, eltávozott 1989 után Izraelbe, és számuk folytonosan csökkent. 1992-ban már csak 46 személy volt számon tartva, és 2016-ra, értesüléseim szerint, már csak két fél-zsidó leszármazott maradt.

    Magyar Polgár. 1881. április 12.

   Déva és Vidéke, 1893. január 29. Halálozás.
   Werner Salamonban a rég jó idők colossalis emlékét helyezték örök nyugalomra f. hó 24-én a dévai izr. sírkertben. A jó öreg úr átélte a régi idők viszontagságait, mely idő alatt egyénisége, mindenkivel szemben tanúsított emberséges bánásmódja által megszerezte maga részére mindenkitől, ki csak a jó öreg urat ismerte és vele beszélt, a szeretetet és közbecsülést. Temetése általános részvét mellett, a tisztelők összegyülekezett sokasága kíséretében ment végbe. Béke lengjen az elhunyt hamvai fölött! A hátrahagyott gyászoló család lelki fájdalmát enyhítse az a boldogító tudat, hogy az elhunyt jó öreg úr emléke élni fog továbbra is azoknak lelkében, kik a néhaival ismeretségben és érintkezésben állottak valaha.
   A gyászoló család alább írt gyászjelentést bocsátotta ki: „Mélyen megszomorodott, fájdalomdúlt szívvel tudatják alulírtak a magok és szá¬mos közeli és távoli rokonok nevében a felejthetetlen jó férj, szerető apa, illetve após, nagyapa Werner Salamon a „Werner Salamon és Fiai“ czég főnöke, megyei törvényh. bizottsági tag és a dévai izr. hitközség sok éven át volt elnökének, f. hó 22-én d. u. 3 órakor, életének 70-ik, boldog házasságának 41. évé¬ben, hosszas, kínos szenvedés után bekövetkezett gyászos kimultát.
   A drága elhunyt földi maradványai f. hó 24-én d. u. 3 órakor fognak izraelita szertartás szerint örök nyugalomra tétetni. Csendes részvét kéretik. Déva, 1893. január 22. Béke lengjen porai felett!
   Katicza férj. Glück Jakabné, Rudolf, Ignácz, Eszti férj. Nussbaum Hermanné, Helén férj. Rosmann Károlyné, Hermin férj. Weisz Ignáczné, Samu, mint gyermekei: Özv. Werner Salamonné szül. Roth Mina az elhunyt neje. Özv. Preisich Józsefné mint nővér. Glück Jakab, Nussbaum Hermana, Rosmann Károly, Weisz Ignácz mint vejei. Preisich Júlia, Teitelbaum Róza mint menyei. Glück Ede, Glück József. Glück Adolf, Glück Etelka, Nussbaum Henrik, Nussbaum Janka, Nussbaum Jóska, Nussbaum Ottília mint unokák.“

   Déva és Vidéke, 1894. február 8. Farsang.
   Ugyancsak e hó 5-én a Redout termében az izraelita fiatalság
jótékonyczélú bált rendezett, mely minden tekintetben bevállott; alig hittünk szemeinknek, együtt látni annyi szép asszonyt és leányt igen csinos és ízlésteljes toiletteben; a négyest 50 pár tánczolta és a mulatság nak a reggeli hajnal vetett véget. Ez a báli közönség át tudta érezni, hogy mi az a jótékony czél? Mert a vidékről annyian besereglettek, hogy az anyag eredményből — valahára fog jutni a jótékony czéInak.

   Déva és Vidéke, 1894. március 15. Alispáni jelentés 1894. évi február haváról
  A dévai, szászvárosi és algyógyi izraelita anya¬könyvi kerületek anyakönyveinek vezetésével megbízva volt dévai rabbi még az elsimít év végén eltávozván az érvényben állóval és közokt. rendeletben kitűzött határidő alatt szabályszerű képesítéssel biró anyakönyvvezetők iránti gondoskodásra az illetékes hitközségeket felszólítottam. Az eredményről a tekintetes közigazgatási bizottságnak jelentés fog tétetni

   Déva és Vidéke, 1894. május 24. Csirkering Déván.
  A világpiacokon a nagy tőkepénzesek megcsináljak a petróleum-, tengeri-ringet, vagyis összevásárolják azokat és azután ők szabják meg az árt; a fogyasztó közönségnek úgy kell tánczolni, a hogy ezek fújjak. Ezelőtt pár hónapokkal bevándorolt Dévára egy izraelita honpolgár az ő kedves életepárjával (alkalmasint a muszkaüldözés hajtotta hozzánk); ide megérkezve megadatott neki a 14 napi itt tartózkodhatási engedély; hogy az engedély letelte után az meghosszabbíttatott-e? Nem tudhatni, elég az hozzá, hogy itt maradt köztünk és megél velünk szépen, — még a rendes délutáni fekete kávéját is elfogyasztja a kávéházban. És hogy meghálálja a városi közönségnek, hogy kebelébe fogadta, — megkezdte a csirke-ring keresztül vitelét. Már kora reggel hajnalban, a midőn még a fogyasztó közönség boldog álmát alussza, a fönnt említett házaspár összevásárolja a falukról behozott csirkét, tojást, úgy hogy a midőn a gazdasszony úgy 7 óra tájban a piaczra megy, hogy bevásároljon — nem talál egy árva csirkét sem, — tojást is csak úgy elvétve kaphat egynéhányat. Az ilyen elővásárt máshol nem tűrik meg; — első a fogyasztó közönség érdeke. A városi hatóság ugyan tett valami intézkedést és az illetőt eltiltotta az elővásártól — csakhogy e honpolgárnak is van esze, nem ellenkezik a tiltó rendelettel, nem is látni hajnalban a piaczon ácsorogni; e helyett ő a város egyik végén, a neje pedig a város másik végén ütötte föl tanyáját és ott szedik össze a falusiaktól a városba hozni szándékolt aprómarhákat és más élelmi czikkeket. E visszaélések teljes megszüntetése végett arra kérjük a rendőrséget, hogy csütörtök és szombaton kora reggel két emberét küldje ki a város két végére — nehezen fog ugyan nekik esni e korai fölkelés, de ezt a kis áldozatot meghozzák a közönség érdekében és a csirke-manipulánst elfogják tiltani azon rossz szokástól, hogy mielőtt a közönség fölébred, mar ők korábban bevásároljanak.

   Déva és Vidéke, 1894. augusztus 16. Meghívó.
   A dévai izraelita hitközség, Ő Felsége királyunk születésnapja alkalmából, f. hó 18-án, szombaton d. e. fél 12 órakor, az izraelita hitközség templomában istentiszteletet tart, melyre minden részről szíves megjelenést kér.

   Déva és Vidéke, 1894. augusztus 23.
   Király Ő Felsége születése napját Déva város szokott módon megünnepelte, délelőtt a r. kath. templomban isteni tisztelet volt, melyen az összes állami és megyei tisztviselők és a helybeli polgárság nagy számmal megjelentek, a főispán betegsége miatt meg nem jelenhetett. A honvéd díszszázad tisztikara élén kivonult és olyan sortüzet adott egymásután, mely a legnagyobb kiképzést és szabatosságot tüntette föl. Az isteni tisztelet bevégeztével, az izraelita imaházba vonult a közönség egy része, hol a rabbi hazafias szellemtől áthatott, s megható könyörgést mondott el; délben a honvéd tiszti pavillonban nagy ebéd volt, melyre többen voltak hivatalosak, este a város ki volt világítva, és a városház előtti térzene rekesztette be az ünnepélyt..

   Déva és Vidéke, 1894. május 31. A hölgyek figyelmébe!
   Tamás Ferencné, művirág készítő és női kalap díszítőnő Debrecenből, elvállal minden szakmájába vágó megrendeléseket, sír- és fejkoszorúk készítését, továbbá a legdivatosabb kalapdíszítéseket és ócska kalapok átalakítását a legjutányosabb árak mellett.
  A művirágkészítésből oktatást is ad.
  Lakik : Déván, Felszeg-utcza (az izraelita templom udvarán).

   Déva és Vidéke, 1895. május 16. Eljegyzés.
   Goldstein Jakab Déva városi izraelita egyházi kántor-tanító, eljegyezte Preisich Atari kisasszonyt.

   Déva és Vidéke, 1895. augusztus 29.
   Már több alkalommal felszólaltunk, hogy alig pár éve Dévára bevándorolt néhány izraelita polgártársunk, már kora hajnalban összevásárolja a faluból eladásra behozott apró marhákat, és tojásokat és a midőn a rendes piacz megkezdődik, a lakosság 10 — 20 fillérrel drágábban vásárolja meg tőlük az élelmiszereket. A városi rendőrség szabályrendelet nélkül nem gátolhatja meg ez üzérkedést, azért első sorban felhívjuk a fogyasztó közönséget, hasson oda, hogy mielőbb a városi tanácshoz.
   Indítvány adassák be, hogy a legközelebbi városi közgyűlésen ezen szabályrendelet megalkotása foganatba vétethessék.

   Déva és Vidéke, 1895. december 12. Árverési hirdetmény.
   F. hó 8-án tartott választmányi ülésen hozott határozat értelmében az itteni izraelita hitközségnek a KÓSER-HÚS elárusítása után járó Gabella beszedési joga, valamint a szárnyas Gabella joga 1886 évi január hó l-től 1898. évi deczember hó 31-ig terjedő időre, vagyis bárom egymás utáni évre, f. é deczember 19 én d. u. 2 órakor tartandó nyilvános árverésen a legtöbbet ígérőnek haszonbérbe fog adatni. Kikiáltási ára a kóser hús Gabella-jognak 1000 frt, a szárnyas Gabella-jognak 300 frt, mely összegnek megfelelő 10%-nyi bánatpénz az ajánlathoz csatolandó. Az árverési feltételek Róth Bernát alelnök urnái megtekinthetők.
   Déva, l895. deczember hó 9-én. Werner Rezső, izr. hitk. elnök.

   Déva és Vidéke, 1896. május 15. Millenium (kivonat)
½ 10 órakor az ev. ref. egyházban volt könyörgés és Szőts Sándor lelkész tartott megható beszédet. Ismét a közönség nagy része és a hatóságok a helybeli izraelita templomba vonultak. A templom megtelt hívekkel és a karzatot sűrűn lepték el a hölgyek. Az isteni tisztelet a zsoltár éneklésével kezdődött, melyet Goldstein Jakab kántor szép bariton hangjával énekelt, ezután Herczog Mór rabbi ment fel a szószékre és emelkedett hangon, magas niveaun álló szónoklattal, igaz, hazafias szellemben beszélt a templomba begyült zsidó néphez. Figyelmeztette őket, hogy hálával tartoznak a magyar nemzetnek, ki nekik hazát, oltalmat adott ; a ki őket éppen az ezredév küszökén szabaddá tette és e hálát csak úgy róhatják le, ha jó hazafiak, ha jó zsidók lesznek, — a ki rossz hazafi, az jó zsidó nem lehet. Már több ünnepélyes alkalmakkor hallottunk a helybeli izraelita egyház lelkészétől szónoklatokat és azok mindig telve voltak igaz honfiúi lelkesedéssel, rajongó veretettél a magyar nemzet iránt. Büszke lehet reá a zsidó hitközség, hogy ilyen hazafias lelkületű papot mondhat ma¬gáénak.

   Déva és Vidéke, 1897. július 8. Péntek fényképész tudatja, hogy új fényképészeti műtermét Belvíz utcza, Stasney Albert úr házánál az izraelita imaház tőszomszédságában megnyitotta.

   Déva és Vidéke, 1897. október 14. Elégett.
   Blum Zsigmond dévai vállalkozó fiatal neje, reggeli öltözésénél borszesz lámpát használt, vigyázatlanságból az égő anyag pongyola-ruháját lángba borította és a nő annyira összeégett, hogy életbe maradásához nincs remény

   Déva és Vidéke, 1897. október 21. Haláleset.
   Lapunk múltkori számában jeleztük volt Blum Zsigmond helybeli vállalkozó ifjú nejének borzasztó balesetét, melynek következtében a szerencsétlen nő rövid, kínos szenvedés után f. hó 15-én éjjel csendesen elszenderedve, Istenben megboldogult. Temetése úgy a város, valamint a vidék óriási részvéte mellett vasárnap délután 2 órakor volt, a mikor a halottas házban megjelent gyászgyülekezet előtt Herczog főrabbi baráti fájdalomtól mélyen áthatott lendületes magyar szónoklatban búcsúztatta el a drága halottat.
   Az ipartestület, valamint az elhunytnak nagyszámú barátai és ismerősei képezték a kíséretet utolsó útjában az izraelita sírkertig, hol a szegény fiatalasszony hűlt tetemei őrök nyugalomra tétettek. Legyen könnyű neki a föld.

   Déva és Vidéke, 1898. február 17. Közgyűlés.
   A dévai izraelita hitközség és kerülete buzgó és érdemes elnöke, Steiner Ferencz elnöklete alatt f é. február hó 13-án egy igen fontos rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen a tagok rendkívül nagy számban jelentek meg De nem ok nélkül volt a tagok ezen részvétele, mivel a napirenden nem kisebb kérdés, mint a rabbi-választás állott.
   Főt. Herzog Mór, jelenlegi kerületi főrabbi, t. i. Stomfa pozsony-megyei izraelita hitközség rabbi székére szóló, őt megtisztelő meghívását elfogadván, a helybeli hitközség és kerületének legnagyobb sajnálatára, beadta lemondását és a Steiner Ferencz által tapintatosan vezetett közgyűlés a megüresedett rabbiszék betöltésére megválasztotta egyhangúlag főt. Wézel Diósi Sámuel főrabbi urat, a ki előbbi hazafias és áldásos itteni működéséről megyénkben előnyösen ismert személy.
   Főt. Herzog Mór főrabbi úr lemondását pedig a közgyűlés legnagyobb sajnálattal elismerésének és hálás köszönetének jegyzőkönyvi kifejezése mellett eddigi 4 évi áldásos, sikeres működéséért tudomásul vette.

   Déva és Vidéke, 1898. március 17. Búcsúszónoklat.
   Főt. Herczog Mór főrabbink f. é. márczius hó 20-án vasárnap d. u. pont 5 órakar az izraelita templomban tartandó búcsú-hitszónoklathoz tagjait, t. hatóságokat, testületeket és az eziránt érdeklődő n. é. közönséget tisztelettel meghívja ez úton a dévai izr. hitk. elöljárósága.

    Hunyad, 1898. április 9.
   A dévai izr. hitközség új papját, Diósi-Wéze1 Sámuel főrabbit megérkezésekor nagy ünnepséggel fogadták nemcsak hívei, hanem a más vallásfelekezetekhez tartozók közül is igen sokan. Elébe egy küldöttség utazott Zámig, a megye határáig, hol Laufer Izidor üdvözölte őt, mint a megye kerületi főrabbiját.
    A dévai állomáson újabb küldöttség várta, melynek szónoka dr. Schulhof Zsigmond volt. A főrabbi meghatottan mondott köszönetét váratlanul kedves fogadtatásáért. A dévai állomáson a testületileg kivonult iparosok nevében Tajtsik Ferenc is üdvözölte, a kinek beszéde után a templomba indult a nagy közönség. A templom bejáratánál a főrabbi tiszteletére szép díszkapu állott „Isten hozott" felirattal. Itt Steiner Ferenc hitk. elnök hazafias beszédben üdvözölte a főrabbit a hitközség nevében s átadta neki a templom kulcsát. Mire Diósi főrabbi a szépen feldíszített templomban megtartotta nagyhatású székfoglaló beszédét. A fogadtatás nagy sikeréért az érdem Steiner Ferenc hitk. elnöké, ki sem áldozatot, sem fáradságot nem kímélt, hogy az minél fényesebben sikerüljön. Este pedig házánál díszes banquettet adott a főrabbi tiszteletére, a melyen mintegy 200 személy vett részt, s a mely után táncvigalom volt, mely reggelig tartott.
— A dévai izr. nők nevében a főrabbinak egy szép babérkoszorút, nejének pedig egy
díszes csokrot nyújtottak át.

   Déva és Vidéke, 1901. szeptember 12. Zsidó újév.
   Folyó hó 14. és 15-én ünneplik meg izraelita polgártársaink újévüket, mely a zsidó évszámítás szerint a világ megteremtése óta az 5662-ik esztendő. Náluk az újév beköszöntése nem jelenti azt, hogy most boldog és boldogtalan „újévi ajándékot“ hoz azon jogcímen, hogy „b. u. é. k.“-ot mond, hanem ezen nap arra való, hogy az éhezőkkel és szegényekkel jót legyenek s jótétemények, meg bűnbánás által készítsek elő magukat az ugyancsak e hó 23-án bekövetkezendő engesztelő (jóm kippur) napra.

   Déva és Vidéke, 1903. január 8. Nyugtázás. Dr. Leitner Mihály úr 10 K-t és Kotzander Ignácz úr 7 koronát adományoztak a dévai izraelita nőegylet javára, a miért ez úton is hálás köszönetét mond a nőegylet pénztárnoka.

   Déva és Vidéke, 1903. március 19.
A dévai izraelita hitközség elnöke Steiner Ferencz, mandátumának lejárta előtt ezen tisztségéről önként lemondván, az elnöki teendőket egyelőre Breier Sámuel helyettes elnök végzi.

   Déva és Vidéke, 1903. április 16. Elnökválasztás.
  A dévai izraelita hitközségnek éveken át volt elnöke: Steiner Ferencz, mint annak idején lapunkban jeleztük is, lemondott az elnöki állásról. Az elnök nélkül maradt hitközség f. hó 14-ére tűzte ki az elnökválasztó közgyűlést. A közgyűlést megelőző napokon két név került forgalomba, a volt elnöké és a dr. Schulhof Zsigmond ügyvédé. E két egyén köré csoportosultak a hitközségnek választó joggal bíró tagjai. A gyűlést megelőzőleg mindkét párt erősen szervezkedett jelöltje érdekében. A volt elnöknek azonban erősebb pártja volt, mert a közgyűlésen leadott 72 szavazatból 49 esett rá és 23 dr. Schulhofra, tehát 26 szótöbbséggel ismét Steiner Ferencz jó nevű nagykereskedő lett a dévai izraelita hitközség elnöke.

   Déva és Vidéke, 1903. május 7. Ex-lex a dévai izraelita hitközségben.
   Ismeretes az alábbi adoma: Vámos-Pércsen egy földesúr és két zsidó lakott. A földesúr kényelem-szeretetből jószágát az egyik zsidónak adta haszonbérbe. A másik zsidó ilyenkor addig áskálódott az egyik ellen, amíg a bérletből kitúrnia sikerült. Ekkor az egyik zsidó kezdte meg aknamunkáját a másik ellen. Ez a küzdelem évről-évre megújult.
   Egy szép napon a két versenytárs a földesúrnál találkozott. Mindkettő azon iparkodott, hogy versenytársának lealacsonyításával ő kapja meg a bérletet. A földesúr egy darab ideig hallgatag nézte a versenytársak viszálykodását. Egyszerre csak a földesúr ezen szavakkal: „szegény Mózes, szegény Mózes,“ nagyot sóhajt.
   Midőn a versenytársak értésére adják a földesúrnak, hogy őket nem Mózesnek hívják, a földesúr emígy felel: „Nem is reátok vonatkozik ez a megszólítás, hanem a bibliai Mózesre. Nekem csak két zsidóval van bajom és közel vagyok a megőrüléshez. Nem szánalomra méltó volt-e a szegény Mózes, a ki 10.000 zsidót vezérelt 40 éven át a pusztában?“ Ez az adoma jut eszünkbe, midőn a dévai izr. hitközség ügyével e helyt foglalkozunk.
   Alig 1—2 évtizede annak, hogy izraelita polgártársaink Déván letelepedtek és már is annyira kiélesedtek közöttük az ellentétek, hogy egy hitközség kerete szűknek bizonyult.
   A viszálykodás magvát az elnöki tisztség betöltése körül keletkezett nézeteltérés képezi. A tagok egy része a régi elnök helyett mással óhajtja e tisztséget betölteni. Ezen párthoz tartozik az izraeliták eliteje. Viszont a többség görcsösen ragaszkodik a volt elnök személyéhez. A politikai hatóság fellebbezés folytán egy ízben a választást már megsemmisítette és több mint bizonyos, hogy a másodízben megejtett választást is meg fogja semmisíteni. Biztos forrásból szerzett értesülésünk szerint mintegy 25—30 előkelő tagja ezen hitközségnek a legkomolyabban elhatározta, hogy a volt elnök ismételt megválasztatása esetén egy új, modern hitközséget alakít.
   Mi semmiképpen nem helyeseljük ezen különválást, mivel az erők szétforgácsolása a kulturális intézmények fejlődését megakasztja. Még kevésbé helyeselhetjük azonban azt, hogy egy erkölcsi testület békéje, egyeseknek beteges ambitiója miatt, feldulassék. Reméljük, hogy a hitközség a saját reputácziója érdekében jóakarata intelmünket megfontolja és a felekezeti ex-lex-nek mielőbb véget vet.

   Déva és Vidéke, 1903. július 23. Megsemmisített elnökválasztás.
  Közöltük annak idején, hogy a dévai izraelita hitközség elnökévé Steiner Ferencz választatott meg, a választás ellen azonban, a kisebbség fellebbezést adott be a polgár mesterhez. Akkor Steiner lemondott az elnökségről s ezen oknál fogva a polgármester elutasította a fellebbezést, mint tárgytalant. Ezt a határozatot az alispán is helybenhagyta. Időközben azonban Steiner újabb elnökválasztó gyűlést hívott össze s azon ismét csak őt választotta meg a többség. A számra nézve kisebb, de tekintélyesebb ellenpárt, ez alkalommal is fellebbezéssel élt azon a címen, hogy a választás szabálytalan volt s Déva város polgármestere a fellebbezésnek helyet adva, a választást most már megsemmisítette.

   Déva és Vidéke, 1903. október 29. Botrányos magaviselet.
  Egy helybeli izraelita vallása főreáliskolai tanuló, minekutána nyilvános vendéglőben többrendbeli italokat vett be, a sátoros ünnepek utolsó estéjén az izraelita templomba ment részeg fővel, és ott botrányos magaviseletét tanúsított. Hogy mi által követte el a botrányt, — állítólag megdobta a rabbit valamivel, — nem tudjuk, de ez mellékes. Fő, hogy botrányt követett el a templomban.
Ezek után a rabbi följelentette a botrányosan viselkedő tanulót a főreáliskola igazgatójának és kérte szigorú megbüntetését, minélfogva a tanulót nyomban tanári gyűlés elé állították. Mint értesülünk, a tanári kar nem döntött, hanem az ügyet döntés végett a főigazgatóhoz terjesztette fel. Így hát a tanuló előreláthatólag nagy bűnéhez mérten keservesen fog bűnhődni, példás büntetést fog elszenvedni. Ám föltételezhető, hogy egyetlen ballépésért - mert nem nevezhető egyébnek az a botrány -nem fogják agyonütni, vagy, hogy így mondjuk: „jövőjét illetőleg lehetetlenné tenni.“

   Déva és Vidéke, 1903. november 26.
   Vége van legalább a dévai izraelita hitközségben az ex-lexnek és aki ezt ismerte, tudni fogja, hogy ez is jelent valamit. Nevezett hitközség a folyó hó 21-ikén megtartott közgyűlésén Dr. Schulhof Zsigmond dévai ügyvédet választotta meg egyhangúlag a hitközség elnökévé. Ezen választás új fordulópontot jelent a hitközség életében.

   Déva és Vidéke, 1904. március 17. Húsvéti kávé.
  Van szerencsém a t. izraelita közönség becses tudomására hozni, hogy az idényi (Pesah) húsvéti ünnepek tartama alatt a legtisztább kezelés mellett coser húsvéti kávét készíttetek, melyre szíves pártfogását kérem, tisztelettel,
Simon Ferenc, Redout vendéglős.

   Déva és Vidéke, 1907. március 2.
   Nyilvános nyugtázás és köszönetnyilvánítás.
   A dévai kir. törvényszék esküdtbírósága által f. évi február havában megtartott esküdtszéki tárgyalásokon közre¬működött esküdt urak részéről a következő összegek adományoztattak a Déván emelendő ev. ref. templom építési céljaira:
Barcsi János 20 kor. Dávid József 6 kor. Ács Sándor, Breier Sámuel 5—5 kor. Gritscher Adolf 3 kor. Blum Zsigmod, Kohn Lajos, Policzer József, Kocsis Albert, Jánossy György, Bajkay József, Lánczy Gyula, Vagner János, Főző Józsej, Tóth István, Petneházi Gábor, Felber János, Lénárt Géza, Bereczky Lajos 2—2 kor. Ájveisz Márton, Erdős Mihály, Szemenyei István 1 — 1 kor. A nemes szívű adakozóknak kegyes adományaikért és Bigner József kir. ügyész úrnak szíves fáradozásáért hálás köszönetét nyilvánítja a dévai ref. egyház elöljárósága.

   Déva és Vidéke, 1909. július 3. Városi közgyűlés.
  Déva város képviselőtestülete 1909. évi július hó 14.-én d. u. 3 órakor a városháza dísztermében rendkívüli közgyűlést tart. A közgyűlés tárgysorozata:…
   2. A helybeli izraelita hitközség kebelében fennálló Chevra Kadisa szent egyesület kérése a temetője mellett lévő 13 méter hosszú, 6 méter széles területnek átengedése,, illetve e területre egy temetőőri háznak felépítésére adandó en¬gedély megadása iránt.

   Déva és Vidéke, 1909. július 17.
  Rendkívüli népes és általános érdeklődés által kísért közgyűlést tartott Déva város képviselőtesülete f. hó 14-én dr. Tassy B. László városi főjegyző, polgármester helyettes elnöklete alatt. Ugyancsak a tanács javaslatához képest megengedte a közgyűlés a dévai izraelita hitközség kebelében fennálló Chevra Kadisa szent egyesületnek, hogy az izraelita temető bejárata előtt levő területre egy temetőőri házat építhessen, mely egyúttal hullaházul és ceremónia helyiségül is fog szolgálni.

   Déva és Vidéke, 1909. szeptember 18. Új izraelita templom.
  A dévai izr. hitközség elöljárósága egy új izraelita templom építésének gondolatával foglalkozik. Az eddigi templom ugyanis szűknek bizonyult s a beállott főünnepeken alig képes befogadni a hívőket. Az elöljáróság folyó hó 19.-én (vasárnap) délután 4 órára a templomépítés ügyében értekezletet hívott össze.

   Déva és Vidéke, 1916. február 19.
   A dévai izraelita nőegylet új tisztikara a hó elején tartott közgyűlésén a következőként alakult: elnök ismét Mahler Ignácné, alelnök Nussbaum Hermanné, ellenőr Deutsch Miksáné, pénztárnok Seiger Lázárné, titkárok: Neumann József dr. és Hirsch László.

   Déva és Vidéke, 1916. augusztus 19. Dévai izraelita hitközség. Hirdetmény.
   Tisztelettel értesítjük a t. izraelita közönséget, hogy a főünnepi templomülések bérösszegét a választmány 50 %-al felemelte és határozatilag elrendelte, hogy minden főünnepi templomlátogató, ha ülést nem bérel, vagyoni viszonyaihoz mérten 10 — 20 koronát tartozik a hitközség pénztárába befizetni. Adó- és snóder-jövedelmünk a felére leszállóit. A több ezer koronát kitevő gabella jövedelem teljesen kimaradt. A hiányt valamiképpen pótolnunk kell. — Ezek után remélni kívánjuk, hogy híveink jelen határozatot megnyugvással fogadni méltóztatnak. Déva, 1916. augusztus hó 9-én.
   Izraelita hitközség: Blum Zsigmond, h. elnök

    Magyar Zsidó Szemle 1. (Új folyam, 2004)
TÖRTÉNELEM (A ZSIDÓSÁG VILÁGTÖRTÉNETE, A MAGYAR ZSIDÓSÁG TÖRTÉNETE ÉS VALLÁSTÖRTÉNETE) / Haraszti György: Magyar zsidók az I. világháborúban (171. oldal)   
    Tragikus esemény volt a zsidóság számára is az 1916 őszi erdélyi-román betörés, amikor is a dél-erdélyi megyék zsidósága Budapest felé menekült. Mintegy 15 ezren gyarapították a menekültek számát, csatlakoztak a már ittlévő 25 ezer galíciaihoz. Brassó, Déva, Fogaras virágzó hitközségeit szétzilálta a menekülés és a román hadsereg kegyetlenkedése, akik fosztogattak, hitközségi vezetőket végeztek ki, zsidó temetőket romboltak szét. Az Általános Központi Segélybizottság a Belvárosi Takarékpénztárból osztotta a segítséget a földönfutóknak, az első héten 50 ezer koronát osztottak ki. Ennek ellenére tovább nőtt a zsidógyűlölet, 1916 őszén már tüntetésekre is sor került. Újpesten hosszú napkor felvonultak a zsinagóga elé, de Miklós Antal polgármester emlékeztette a tömeget arra, hogy Újpestet zsidók alapították, mire megszégyenülten szétoszlottak.

     Mult és Jövő, 1918-09-01/9. szám.
    A MAGYAR ZSIDÓ IRODALMI ALAP a legutóbbi napokban is szép gyarapodást mutathat fel. A dévai izr. hitközség a következő levélben jelenti be hozzájárulását:
    „Van szerencsénk bejelenteni, hogy július hó 21-én tartott választmányi gyűlésünk határozatából hitközségünk 200 koronával óhajt az Irodalmi Alaphoz hozzájárulni. Őszinte szívvel kívánjuk, gyarapodjék impozánsan ezen igazán pótolhatatlan és nélkülözhetetlen zsidócélú alapunk. Egyetlen zsidó ember se kérjen és ne is kapjon itten felmentést. Legyen ezen alapunk egy "erős kéz",mely kérlelhetetlenül lesújt a lelketlen rágalmakra és legyen egy hatalmas ״ kinyújtott kar",mely atyai szeretettel felkarol és elősegít minden zsidó érdeket.“

   Déva és Vidéke, 1923. szeptember 1. Beiratkozás a dévai róm. kath. elemi iskolába az 1923—24 évre szeptember 3-tól 8-ig történnek, d. e. 9—12 óra között. Az iskola I—VI osztályú. Felvetetnek a róm. kath. növendékek. Más vallású növendékek felekezeti iskolába csak abban az esetben vehetők fel, ha saját felekezeti iskolájuk nincs. Izraelita növendékek csak a helybeli Revisor engedélye alapján vehetők fel.
   Értesítjük a t. szülőket, hogy elemi iskolánk a törvény minden követelményének eleget óhajt tenni, s így a román nyelv tanítása teljes intenzitással fog történni. Arra fogunk törekedni, hogy növendékeink teljesen elsajátítsák az állam nyelvét. A telepi elemi iskolai beíratások szintén ezen időben fognak megejtetni. Beíratási díj 20 lei.
   Róm. kath Plébánia.

   Déva és Vidéke, 1923. november 24. A dévai izraelita hitközség elnökségétől.
   MEGHÍVÓ.
   A dévai izraelita hitközség folyó év november hó 25-én d. u. 3 órakor a hitközség tanácstermében rendkívüli közgyűlést tart, melyre az összes hitközségi tagok ezennel tisztelettel meghivatnak.
TÁRGY: 1. Fodor Ignác és társai kérése a hitközség jellegének megváltoztatása tárgyában.
Déva, 1923. november hó 11-én. Steiner János, hitk. Titkár, Blum Zsigmond, hitk. elnök

   Déva és Vidéke, 1924. február 16. Ezüstlakodalom.
   Blum Zsigmond, a dévai zsidó hitközség elnöke és neje szigorú családi körben f. hó 12-én ünnepelték meg házasságuknak 25 éves fordulóját. E családi ünnep alkalmából Blum Zsigmondnét az Izraelita Nőegylet nevében Nuszbaum Hermanné köszöntötte fel, aki tartalmas beszédben méltatta az agilis úriasszonynak a Nőegyletnél szerzett érdemeit és a hála, tisztelet és szeretet jeléül egy írókészletet és egy érmet nyújtott át.
A dévai zsidó hitközség tiszteletreméltó elnökét a hitközség választmánya üdvözölte Fenichel Simon alelnök vezetésével, aki szép beszédben köszöntötte fel az elnököt. Beszédében különösen rámutatott arra, hogy egész Déva zsidóságának az az óhaja, hogy az elnök bölcsességével az amúgy is zilált életű hitközséget az egyetértés biztos révébe vezesse. A jubilánsokat könnyekig meghatotta a szeretett és ragaszkodás eme látható megnyilvánulása.

   Déva és Vidéke, 1924. március 1.
   A Dévai Autonom Ortodox Izraelita Hitközség elnökségétől.
  MEGHÍVÓ.
  A dévai autonom orthodox izraelita hitközség f. év március hő 9-én délután 5 órakor a hitközség tanácstermében rendes évi közgyűlést tart, amelyre a hitközség összes tagjai ezúton is tisztelettel meghivatnak.
  TÁRGYSOROZAT:
1. Elnöki megnyitó és bejelentések.
2. Zárszámadások bemutatása és a felmentvény megadása.
3. Az 1924 évi költségelőirányzat tárgyalása, annak fedezetéről való gondoskodás.
4. Adókivető, adófelszámolási és egyéb bizottságok választása.
5. A választmány esetleges kibővítése.
6. Indítványok.
   Déva 1924. február hó 27-én. Steiner János hitk. Titkár, Blum Zsigmond. hitk. Elnök.

   Déva és Vidéke, 1924. szeptember 13. Rabbiválasztás Déván.
  A dévai autonóm orthodox izraelita hitközség f. hó 7-én, vasárnap megtartott közgyűlésén egyhangú lelkesedéssel Fischer Gyula volt csikágói (Amerika) rabbit választotta meg rabbijának. A tudós főpap már 2 éve volt Amerikában s ott az állampolgársághoz szükséges első okmányt meg is szerezte. Jól dotált állását csak azért hagyta ott, mert az erdélyi zsidók vallásosabbak, mint az Amerikaiak s a főpap ezeknek körében inkább megfelelhet hivatásának. Fischer Gyula állását még a zsidó nagy ünnepek előtt el fogja foglalni, amikor is a hitközség hozzáillő beiktatásban fogja részesítendi.

   Déva és Vidéke, 1927. június 4. Hazkoro ima a dévai izraelita templomban, a Hazkoro-halottakért való ima Kedden d. e.½ 11 órakor kezdődik az izraelita templomban.

  Ellenzék, 1928. január 2. Tűz Déván. Tudósítónk jelenti:
  Tegnapelőtt hajnali 3 órakor mindeddig ismeretlen okból kigyulladt Fábián Mór dévai kereskedő üzlete. Bár a tűzoltóság még idejében megjelent a tűznél, mentésről szó sem lehetett, úgy hogy az üzlet a benne levő összes áruval és berendezéssel együtt a lángok martaléka lett. A kár közel egymillió lej. A vizsgálat megindult.

   Ellenzék, 1928. június 2. A dévai zsidó hitközség elnökválasztó közgyűlése. Déváról jelentik: A dévai zsidó hitközség hétfőn megtartott elnök-választó közgyűlésén, a hitközség új elnökévé 72 szavazattál 23 ellenében dr. Lőrincz Jenő ügyvédet választotta meg.

  Keleti Újság, 1928. szeptember 19. Antiszemita heccet akart provokálni Déván egy prefekturai tisztviselő.
  Szombaton este a dévai és hunyadmegyei román egyetemi hallgatók előadást tartottak a dévai városi színházban. Az előadás után estély volt a Román Nemzeti Kaszinó éttermében. Az estélyen részt vett Seiger Ernő dévai mészáros, a Seiger Testvérek dévai export-marhaszállító cég tagja, akit a diákok hívtak meg, miután a cég nemrégiben tett szolgálatokat az egyetemi hallgatóknak. A mulatság elején egy Rein Rémus nevű vármegyei tisztviselő, aki egy kissé italos volt, megjegyzéseket tett a zsidókra és külön aposztrofálta Seiger Ernőt. Seiger erre szó nélkül Reinhoz lépett és arcul ütötte, mire a vármegyei tisztviselő kést emelt reá. Verekedés fejlődött ki közöttük, amelynek során Seiger lenyomta egy székre ellenfelét. Egy véletlenül jelenlévő rendőrtisztviselő rendőröket hívott elő, akik őrizetbe vették Rein Rémust és csak a vasárnap reggel megtörtént kihallgatása után, engedték szabadon. A helyiségben jelen volt diákok nem vettek reszt az incidensben.

 

    Ujvári Péter (szerk.): Magyar Zsidó Lexikon (Budapest, 1929).
    Déva (Déva,R.v. rtv. Hunyad vm. 8664 lak.
    A zsidó hitközséget 1851. Hartstein Bernát, Roth Herman, Werner Salamon, Preisich József, Büchler Ábrahám, Breier Fülöp, Laufer Salamon alapították. Werner Salamon és Hirsch Adolf voltak az első elöljárók, az előbbi szervezte meg a rabbihivatalt.
    Első rabbijául dr. diósi Wesel Sámuelt választotta meg a hitközség, amely gyorsan fejlődött. Templomot már alapításának évében épített egy e célra átalakított lakóházból. 1852-ben megalapította a Chevra Kadisát, 1900. a Nőegyletet, 1925. az Árvagondozót.
    Egyéb intézményei közül fölemlítendők a Talmud Tóra, amelyet 1925 Fischer Gyula főrabbi, Diamant Jakab, Riesel Ábrahám és Heller Mihály alapítottak, továbbá az Ifjúsági Kultúregylet, amely az ifjúság zsidószellemű nevelésével foglalkozik.
    1921-ben imaházat építtetett, 1925. pedig átépíttette és megnagyobbította 1851. épült templomát Mahler Ignác műszaki főtanácsos tervei szerint. Az építési költségeket a hitközségi tagok önkéntes hozzájárulásaiból fedezték.
    A hitközség tagjainak nagy része kereskedő, többen nagyobb közgazdasági vállalkozással emelték a város jólétét. Hirsch Adolf a vármegye első könyvnyomdáját és, az első megyei újságot alapította, Seiger Gottlieb húskiviteli vállalatot, amely 10 tisztviselőt és 52 munkást foglalkoztat, Gál Nándor a Dévai Takarékpénztári rt-ot, a dévai műmalmot, az Erdélyi egyesült kereskedelmi rt-ot és a Transylvaniai kőolajgyárat, Blum Zsigmond az Erdélyi Bútorgyár és az Agrária gyümölcs értékesítő rt-ot.
    A hitközség 212 családban 829 lelket számlál 204 adófizetővel. Ezek között 2 nagykereskedő, 96 kereskedő, 1 nagyiparos, 45 iparos, 3 gazdálkodó, 9 ügyvéd, 5 orvos, 2 mérnök, 16 köztisztviselő, 20 magántisztviselő, 1 vállalkozó, 1 magánzó, 9 egyéb, 6 munkanélküli és 4 közadakozásból él. Évi költségvetése 562.000 lej.
    Blum Zsigmond 1928. a legjobb zsidó tanulók évvégi jutalmazására 6000 lejes alapítványt létesített és annak kezelését a hitközségre bízta. A hitközség élén állanak: Fischer S. Gyula főrabbi, dr. Lőrincz Izsó elnök, Nussbaum Miklós alelnök, Grünwald Ferenc pénzügyi alelnök, dr. Ringwald Arthur ügyész, Grün Albert titkár, Heller Mihály ellenőr, Diamentstein Jakab templomgondnok, Rafael Izsák gondnok, Klein Ignác jegyző. A Chevra Kadisa elnöke Werner Rudolf, a Nőegyleté özv. Erős Aladárné, az Árvagondozóé Blum Zsigmondné.

   Déva és Vidéke, 1930. október 11. Izraelita hitközségi hírek.
   A dévai Chewra Kadischa f. hó 12-én, vasárnap este fél 9 órakor a szokásos Hosana Rabbo estély keretében fogja megtartani rendes évi közgyűlését a hitközség tanácstermében, melyre t. tagjait ezúton is meghívja. Ugyanitt felkérjük mindazokat, kik egyletünkbe belépni óhajtanak, hogy eme szándékukat a közgyűlésen bejelenteni szíveskedjenek. Közzé tesszük, hogy f. hó 14-én, kedden d. e. 10 órakor az Istentisztelet keretében Mazkir lesz és azt megelőzőleg Fischer Gyula főrabbi hitszónoklatot fog tartani. A vezetőség.

  Ellenzék, 1930. november 11. Feltörték a dévai zsidótemplom perselyét. Tudósítónk jelenti: November 6-án este Heller Mihály, a dévai zsidó hitközség pénztárnoka, mikor a templom perselyét ki akarta üríteni, meglepetéssel konstatálta, hogy a persely fel van törve és teljesen üres. A hiány 1200— 1800 lejre rúghat.

  Ellenzék, 1931. március 20. Hunyadmegye lakossága nemzetiségek szerint. Dévai tudósítónk jelenti: A hunyadmegyei statisztikai hivatal most készült el a megye lakosságának nemzetiségek szerinti kimutatásával. E szerint a megye lakossága a következőkép oszlik meg: román 268. 330, vagyis 81. 974%, magyar 39. 794 (12. 564%), szász 5122 (1. 564%), sváb 3248 (0. 992%), zsidó 4585 (1. 400%), orosz 521 (0. 150%), bulgár 296 (0. 090%), csehszlovák 927, (0. 285%), szerb 279 (0. 087%), török 24 (0. 007%), rutén 35 (0. 010%), más nemzetiségű összesen 3964 (1. 205%). A megye legnagyobb kisebbsége tehát a magyar, utána jönnek a szászok.

   Keleti Újság, 1931. augusztus 8. Megjelent az Erdélyi Zsidó Szemle.
  Hézagpótló orgánum jelent meg az erdélyi sajtópiacon. Miután az országban élő magyar zsidóság a különböző jelszavakkal összekuszált helyzettel szemben teljesen tájékozatlan maradt, ezért szükségessé vált a magyar zsidóság részére egy új tájékoztató hetilap megjelentetése. A lapot dr. Leitner Mihály ügyvéd, a dévai Magyar Párt volt elnöke szerkeszti, aki Politikai párt vallási alapon címmel részletesen fejti ki az országos zsidópárt veszedelmét. A lap belletrisztikai része, nívós tartalma a legnagyobb figyelmet érdemlik. Az Erdélyi Zsidó Szemle Nagyváradon jelenik meg, előfizetési ára egy negyed évre 100 lej.

    Múlt és Jövő, 1932-09-01/9. szám. A GYULAFEHÉRVÁRI FŐRABBI HALÁLA.
   Fischer Sándor gyulafehérvári főrabbi halála országszerte nagy részvétet keltett. Temetésén megjelentek a polgári és katonai hatóságok, valamint a többi felekezetek képviselői. Érdemeit Wesel főrabbi, az orth. iskola elnöke, dr. Krausz Mór Gyulafehérvár új főrabbija, dr. Krausz József dicsőszentmártoni, Fischer dévai és Böhenfeld nagyenyedi főrabbik méltatták.

   Múlt és Jövő, 1934-01-01/1. szám.
   BLUM ZSIGMOND, a dévai hitközségvolt elnöke 70 éves születésnapját ünnepelte. Ebből az alkalomból a dévai hitközség 20 tagú küldöttsége kereste fel a jubilánst. Lőrincz Jenő hitközségi elnök köszöntötte a volt elnököt szép beszéddel. Az utóbbi 40 esztendő alatt nem volt olyan pénzügyi esemény és zsidó ügy, amiben az ő tanácsával be nem folyt volna és amit ne ő irányított volna.

  Brassói Lapok. 1936. április 26. Déva akciója a cluji Zsidókórházért. Déváról jelenti tudósítónk: A cluji Zsidó Kórház, mely nemcsak Cluj, hanem egész Erdély életében egészségügyi téren fontos szerepét tölt be, kellő segítségre szorul, hogy misszióját betölthesse. Déva közönsége, amely eddig is az első helyen állít a Zsidó Kórház támogatása terén, gyorsan akcióba lépett s a kórházbizottság, élén a fáradhatatlan Mahler Ignác főtanácsossal, nagyarányú jótékony estet rendez április 50-án a Városi Színházban, utána a Kaszinóban tánc. Az estélynek, kolozsvári művészek és műkedvelők felléptével, magas színvonalú műsora lesz, amelynek meghallgatására, Dévára tódul az egész megye zsidósága. Megemlítést érdemel, hogy a város közönsége, felekezeti különbségre való tekintet nélkül, már a jegyelővételnél kimutatta áldozatkészségét.

    Múlt és Jövő, 1936-07-01/7-8. szám.
   „A DÉVAI PÉLDAADÁS“ címen érdekes cikket közöl az Új kelet, dr. Klein Miksa, a zsidó kórházegyesület alelnöke tollából. Méltatja a dévai zsidóság lelkes akcióját a kolozsvári zsidókórház érdekében. Különösen dr. Schulhof Zsigmond ügyvéd, MahlerIgnác műszaki főtanácsos buzgólkodtak. Nagyszabású kultúrest keretében Gombó Sándor elszavalta Gábor diáknak lapunkban megjelent „Két hősi halott” című balladáját Nussbaum József zongorakíséretével, frenetikus hatással. Mahler főtanácsos, a dévai kórházbizottság elnöke 100.000 lejt szolgáltat át a 200 családot számláló dévai zsidóság áldozatkészségéből és ezt a támogatást állandósítani igyekszik.

  Brassói Lapok 1937. október 27. KATZ SALAMON FELLÉPÉSE DÉVÁN. Tudósítónk jelenti: A dévai zsidó nőszövetség szombaton este rendezett teaestjén kellemes meglepetésben részesítette a közönségét. Felkérte ugyanis az éppen Déván tartózkodó Katz Salamon kisenevi zsidó főkántort, hogy kellemes tenorján néhány héber dalt énekeljen el. Az énekszám után az összegyűltek lelkesen ünnepelték Katz Salamont, aki most utazik vissza Bécsbe, ahol a hangját iskoláztatja és onnan a jövő évben amerikai turnéra készül. Az estélyen különben a zsidó klub vezetősége bejelentette, hogy a helyiséget nagyobb közönség befogadására is alkalmassá teszi. A teaest meleg, családias hangulatban folyt le.

  Keleti Újság, 1938. január 9. Porig égett Déván egy régi épület. Tudósítónk jelenti: Pénteken este a dévai zsidótemplom udvarán levő régi ház kigyulladt s bár a tűzoltóság azonnal kivonult s neki kezdett az oltási munkálatoknak, az épület teljesen leégett. A házból sikerült a bútorokat s egyéb holmikat kimenteni s így a kár nem több mint kétszázötvenezer lej.

  Brassói Lapok. 1938. január 10. Leégett a dévai zsidó hitközség bérháza.
  Pénteken este nyolc óra után tűz ütött ki a dévai zsidó hitközségnek a zsidó templom mögött fekvő bérházában. A tűz rohamosan terjedt és rövid időn belül hatalmas tűzcsóvákkal lángolt az épület korhadt zsindelytetőzete. A tüzet az épületben lakó négy család csak későn vette észre s úgyszólván semmit sem tudott kimenteni. Az oltási munkálatokat nagyban akadályozta a vízhiány és később az, hogy a kemény hideg miatt a víz többször befagyott. Néhány óra leforgása alatt az egész épület leégett. Szombaton délelőtt még mindig füstöltek az épület csonkán maradt, üszkös falai. A tüzet valószínűleg kéménytűz okozta. A kár 600—800 ezer lej.

  Keleti Újság, 1938. január 20. Nem lehetett megtartani a dévai ügyvédi kamara tisztújítását. (Déva-Deva, január 18.).
  Vasárnap délelőttre, tisztújító közgyűlésre hívták össze a hunyadmegyei ügyvédi kamara tagjait. Az ülés színhelye a dévai törvényszék épülete volt. Reggel fél kilenckor nyitotta meg a gyűlést dr. Tatar Eugen kamarai elnök. A határozatképesség megállapítása után az elnök felkérte a hatvankilenc éves dr. Schulhof Zsigmond ügyvédet, hogy mint korelnök, foglalja el az elnöki széket. Erre felállott egy Crisan nevű ügyvédjelölt, s bár nem is volt szavazati joga, követelte, hogy a zsidó ügyvédek ne szavazhassanak. Dr. Schulhof kijelentette, hogy nem akar korelnök lenni és ki is ment a teremből. Tatar elnök felkérte azokat, akiknek nincs szavazati joguk, hogy hagyják el az üléstermet. Mikor azonban senki sem ment ki, az elnök közölte, hogy kénytelen a rendőrség segítségét igénybe venni és a jelenlevő titkárnőnek azonnal levelet kezdett diktálni. Dr. Tireá Mihály ügyvéd tiltakozott a karhatalom igénybevétele ellen s azt fejtegette, hogy az elnök amúgy is érvényt szerezhet akaratának.
  Még mielőtt, az utóbbi felszólalások elhangzottak volna, Crisan ügyvédjelölt azt a kijelentést tette, hogy ötpercnyi időt ad a zsidó ügyvédeknek a távozásra. Mikor az öt perc letelt, parázs botrány tört ki. A tumultusban több zsidó ügyvédet bántalmaztak, a többi pedig eltávozott. Eközben letelt a tisztújítás megejtésére megszabott félóra, s miután Tatar elnök ezt megállapította, kijelentette, hogy a gyűlést nem lehet megtartani. Ilyenformán a tisztújítás elmaradt és egyelőre a kamara régi vezetősége maradt a helyén. Tatar dr. kijelentette, hogy mindazok ellen az ügyvédek ellen, akiknek a botrány felidézésében szerepük volt, fegyelmi eljárást indít, s gondoskodik a tisztújító közgyűlés újból való összehívásáról.

    Múlt és Jövő, 1938-11-01/11. szám.
   Blum Zsigmond, a Dévai Közgazdasági Bank vezérigazgatója, a dévai hitközség 1921—28 között volt elnöke hetvenöt éves korában elhunyt. Gyászolják neje, özv. dr Schaffer Hermanné és Rappaport Jánosné, leányai, Rappaport János, veje, valamint Schaffer Egon, unokája.

     Múlt és Jövő, 1938-12-01/12. szám.
   Diósi Jenő gyásza. Dr. Diósi Sámuelné, a köztiszteletben részesült, nagy tudású és mélységesen vallásos főrabbi özvegye Déván elhunyt. A magyar zsidó társadalom őszinte részvéttel fordul Diósi Jenő, a budai izr. hitközség népszerű főtitkára felé, aki anyját vesztette az elhunytban. ״ Hamakom jenachém.“

  Brassói Lapok. 1939. május 25. Kenyába távozik a dévai zsidó főrabbi. A dévai zsidó hitközség a napokban búcsúztatta Fischer Gyula főrabbit, aki Kenya afrikai angol gyarmat fővárosába, Neurobiba megy, hogy betöltse az ott megüresedett főrabbi állást. A főrabbi tulajdonképpen csak ideiglenesen távozik dévai hívei köréből. Azért megy el erre az angol gyarmatra, hogy tanulmányozza az ottani viszonyokat. A dévai zsidó hitközség a közszeretetben álló Fischer Gyula állását egy évig be sem tölti.

  Brassói Lapok. 1940. május 23. Eltemették Weinmann Sámuelt, az iliai zsidó hitközség rabbiját. Weinmann Sámuel, a marosillyei (Hunyadmegye) zsidó hitközség rabbija 57 éves korában szívszélhűdés következtében meghalt. Halála általános részvétet keltett. Weinmann Sámuel széles látókörű, nagy tudású rabbi volt, aki 30 éves működése alatt nagy szerepet játszott a marosillyei közéletben. Temetésén a dévai hitközség is képviseltette magát. A gyászbeszédeket Krausz Mór dr. gyulafehérvári főrabbi, Rappaport Lipót dr. marosillyei ügyvéd és Lőrincz Jenő dr. mondották. Weinmann Sámuel halálát özvegye s három gyermeke, köztük Weinmann Vilmos dr., dévai ügyvéd, a Kereskedelmi Tanács ügyésze gyászolják.

  Brassói Lapok. 1940. június 30. Kényszerlakhelyet jelölnek ki Déván a rendezetlen állampolgárságú zsidóknak. Dévai tudósítónk jelenti:
  A dévai rendőrség 18. 742—1939 számú hirdetménye közli, hogy mindazok a zsidó polgárok, akiket az állampolgársági listákból töröltek, és lakhelyükről időközben eltávoztak, haladéktalanul térjenek vissza lakhelyükre, különben hatóságilag hozzák vissza őket. Azok a zsidó lakosok, akik eddig nem tisztázták helyzetüket, önként jelentkezzenek a rendőrségen állampolgársági helyzetük tisztázása végett. Akik a fenti felszólításnak nem tesznek eleget, azok számára kényszerlakhelyet fognak a hatóságok kijelölni.

  Keleti Újság, 1940. augusztus 2. Egyetlen mérnököt érintett Déván a zsidó köztisztviselők elbocsátásáról intézkedő rendelet. Tudósítónk jelenti: A zsidó köztisztviselők elbocsátásáról szóló rendelkezés Dévára is megérkezett és annak alapján elbocsátották állásából a város zsidó származású, véglegesített mérnökét. A napokban újabb átirat érkezett a minisztériumból a polgármesterhez, amelyben jelentést kértek az elbocsátott városi mérnökkel kapcsolatban. A jelentést a polgármester olyan értelemben tette meg, hogy a városi mérnök munkaköre teljesen ellátatlanul maradt.

  Ellenzék. 1940. augusztus 31. A nemzetnevelésügyi minisztérium a zsidótörvény alapján rendeletet adott ki, mellyel szeptember első napjával újabb 28 zsidó tanárt távolított el a tantestületből. A névsorban Katz Zsigmond aradi nyelvtanár, Brunfeld H. nagyváradi nyelvtanár, Tauner Salamon dévai tanár, Schiorr brassói tanár, Ghimpeanu Gheorgheta temesvári tanárnő, Róna Sámuel szatmári tanár és mások szerepelnek.

  Brassói Lapok. 1940. október 3. Déván is törölték a zsidó ügyvédeket. A dévai ügyvédi kamara vezetősége a napokban értekezletet tartott s határozata értelmében 28 zsidó ügyvédet törölt a kamarai tagok sorából. Az ügyvédi kamara közleménye értelmében a törölt ügyvédek a Zsidótörvény értelmében 1941. február 9-ig korlátozás nélkül folytathatják tevékenységüket.

       A Jövő, 1955-09-01/37-38. szám.
    Dr. Fischer Gyula beauforti főrabbi és az ottani tengerészeti telep katonai chaplain-ja. Déva egykori tudós főrabbija előbb a miskolci középiskolák közszeretetben és nagy megbecsülésben részesült hittantanárja volt. Zsidó és világi műveltségével, öntudatos magatartásával azok közzé a ritka egyéniségek közzé tartozott, aki Magyarországon hittantanári minőségében is osztatlanul nagy tekintélynek örvendett a zsidó és nem zsidó kultúrkörökben, sőt tanítványai körében is. Nagy felkészültségével és tanítási módszerével komoly tantárggyá tette a hittant, melynek keretében az ifjúságot zsidó nemzeti öntudatra és a népi összetartozandóság érzésére nevelte. Azután New Yorkba költözött, ahol a Zsidó Világkongresszus tudományos osztályának tagja és munkatársa volt 1943—1948-ig. Ugyanakkor megalapította a United Hungarian Jews-t, felesége pedig az amerikai ruhagyűjtő akció élére állt, így közvetlen szerepük volt a felszabadulás után a magyarországi és erdélyi maradék zsidóságnak küldött segélyakció megszervezésében. 1949 óta tölti be mostani állását Beaufortban — továbbra is figyelemmel kíséri és aktív részt vesz a zsidó nép és a magyar eredetű zsidók kérdéseinek megoldásában.

*************

     Leitner Mihály, lapszerkesztő, szül. Sámsonban (Hajdú vm.) 1864 máj. 10 - ?
   Rabbi pályára készült, de ügyvéd lett és Déván nyitott ügyvédi irodát. Megalapította a Déva és Vidéke c. lapot, melyet 30 év óta szerkeszt. Régebben budapesti lapoknak dolgozott, jelenleg több erdélyi lap állandó vezércikkírója. Társadalmi, közgazdasági és egyházi téren is vezető szerepet játszik. Elnöke a dévai magyar pártnak, alelnöke a Hunyadmegyei Közgazdasági Tanácsnak, alapítója és igazgatója a Dévai Iparbanknak, tagja Hunyad vm. törvényhatósági bizottságának, a héber és német nyelvek hites tolmácsa a törvényszéken. Megjelent munkái: Zarándokolás Rákóczi sírjához; A zsidóság és a jövő útja. (wikipédia).