A boholti gyógyfürdő

    Hunyad. 1878. július 17.
    A boholti gyógyfürdő. Nem valami új lelet, nem is új eszme, vagy eddig nem látott világítás a meggazdagodás útján. Oly kincs ez, minőhöz hasonlót bérezés hazánkban igen sokat föl tudnánk sorolni egy lélekzet alatt, mert az efféle parlagokat nálunk a semmittevéssel szokták mivelni. Egy fürdőhelyiség, melynek érdekében koczkáztatom e sorokat, Hunyadmegyében, Dévához rövid óra járásra fekszik, a nagy-ági érczhegységek közelében. Festői tájék. Hunyadmegye minden szépsége és regényessége öszpontosul itt. Sajnos, hogy a megye határán kívül kevesen ösmerik e helyet és aligha nem nagyobb hírnévnek örvend szomszédja hol az erős solymosi borok teremnek.
    Még dr. C. Haner Zsigmond is, ki hazánk fürdőit részletesen ismerteti, csak annyit ír a boholti fürdőről: „Hunyadmegyében van, savanyú víz forrása gazdag és kellemes, szénsavag tartalmánál fogva a dévaiak borvíz gyanánt használják bor mellé, vegyelemzése még eddig tudtunk kai nyilvánosan sehol sem je1ent meg. Tehát az orvosi világ és szenvedő emberiség előtt úgyszólva ösmeretlen. Hunyadmegye fénykorában is, a megye vagyonosabb osztálya inkább Algyógy és Alváczát választotta nyári mulatságai színhelyéül és Boholt mellőzve lett- Nem azért, mintha e fürdő bámulatos gyógyhatását már századdal előbb nem ismerték volna, hanem maga a helyiség kevéssé volt alkalmas arra, hogy családok kényelmesen elhelyezkedjenek ott. Ma sincs máskülönben.
    Nincs kellő építkezés, miáltal a betegeknek csak szerényebb igényei is kielégíthetők lennének s erre nézve az ottani birtokviszonyok is igen kedvezőtlenek, mennyiben a fürdőhelyiséggel közvetlen szomszédos telkek, a terjeszkedést, czélszerü építkezést és szépítést csak tetemes anyagi áldozat mellett teszik lehetségessé. Egyetlen figyelemreméltó kőépülete van, hol pár család némileg kényelemmel elhelyezkedhetik. Van még egy pár tűrhető borona ház, s ha mindezek el vannak foglalva, a jó boholti parasztot kell megkérnünk, hogy költözködjék ki gunyhójából. Szűk kaliberű igény mellett, ha nem félünk a csúz és annak számos rokonai látogatásától, ilyen lakokban el lehet tölteni egy fürdő-évadot, még pedig valódi idilli költészettel, tücsök csiripolás és kecske mekegés örökké zengő harmóniája mellett.
    Nemcsak a szállás, hanem a fürdő egyéb berendezéseivel is így van. Hiányos és a meglevő is avult. Esős időben a vendégek egy fészerfélében húzódnak meg. amit ott különben vendéglőnek neveznek és közétkező helyül szolgál. Nagy hőségben pedig az erdő lombjait hozzák mozgásba és ponpokkal segítnek a hiányon. A hideg fürdő medenczéje is kicsiny, és nők, férfiak közösen használják, első megállapított sorrend szerint A sorrend megállapítását eddig a fürdő egyik régi törzsvendége és tiszteletbeli igazgatója végezte, s néha, mikor a látogatók száma nagy, nem kis fejtörésbe kerül úgy megállapítni a fürdés egymásutánját, hogy mindenki idején kielégíthesse ebbeli vágyát.
    A forrás imposáns. Az első pillanatban megragadja a szemlélő figyelmét. A fürdő közepén mintegy két méternyi mélységre beásott, körülbelül 30—40 centiméter magasan nyomul föl egy bő forrás. Mondhatjuk ártézi kút. Két csöven ömlik ki e gyógyszer bámulatos bőségben. Perczenkint 40 — 5o négyzet centiméterre te¬hető a kiömlő víz mennyisége, mely részben a közvetlen közelében eső hideg fürdő medenczéjébe, részben a meleg fürdő kazánja és kád¬jaiba folyik. Ezelőtt pár évvel dr. Thán, jeles orvos vegyelemezte e gyógyvizet és az ő elemezése szerint egy font (16 uncia) vízben következő alkatrészeket talált:
Szénsavas natron o. 0622 vagy = o. 477 gr.
Chlornatriutni . . o. 0217 „ „ o. 016 „
Szénsavas Káli . . o. 3654 „ „ 2. 806 „
Szénsavas méz . . o. 1710 „ „ 1. 313 „
Kénsavas magnézia o. 2409 „ „ 1. 850 „
Kovasav ........... o 0155 „ „ 1. 119 „
A víz fajsúlya . . 1. 0155
   Szabad kénsav térfogata 1000 térfogat vízben 547 térfogat, 1 fontnyi vízben: 9.492. Szilárd alkatrészek 100 súlyú vízben 1.238. Egy font vízben: 9.492 gr. Nevezett orvos vegyelemzése szerint e gyógyvízben gazdag vas tartalom és alominium (simpold) nyomai is mutatkoznak, azonban ő ezek mennyiségét fenebbi vegyelemezéskor nem mutatta ki, mert igen kevés gyógyvíz állott rendelkezése alatt. Egy újabb vegyelemezés nyomán azonban sikerült fennebbi elemezés hiányát kiegészítni: 1000 rész vízben o. 315 szénsavas vas éleg és o. 00.52 timföld van.
   Tehát: e gyógyszer nagyobbára szénsavas sókat s nagymennyiségű szabad szénsavanyt és szénsavas vasat tartalmaz.
   Ha összehasonlitjuk a boholti vizet a többi eddig ismert szénsavas és vastartalmú gyógyvizekkel, mindenesetre Boholtot számosok fölé kell helyeznünk. Legközelebb áll a Gishobeli (Csehország) gyógyvízhez, de sokkal gazdagabb vas és szénsav tartalommal, mely utóbbiak tekintetében a híres Spaa (Belgium} gyógyvizeit is jóval felülmúlja. Sok tekintetben hasonlít a borszéki borvízhez. Íze kellemes és főleg friss állapotban borral vegyítve alig különböztethető meg a borszéki borvíztől. Inkább csak hatása különbözik amattól, menynyiben a boholti víz oldó sókban gazdagabb és így oldólag működik a szervezetben. A víz hőmérséke 9. Ily gazdag tartalmú gyógyvíz külföldön pár év alatt világhírűvé válna, fejedelmek keresnének ott üdülést és szórakozást, míg a boholti gyógyvíz, majdnem egészen elhagyatva folydogál magányában, a gazdag vízsugarak suhogását kevéssé és ritkán zavarja a vendégek zaja.
   Tekintve még, hogy ily gyógyvíz épen Hunyadmegyében van, bérczes hazánk legszelídebb éghajlatú vidékén, hol a fürdő évad már június 1-vel elkezdődik és szeptember végéig tart — sokkal nagyobb becsű mint például Borszék, hol a fürdő-évad csak szűk hat hétre szorítható s az alatt is a havasi lég szeszélyes változásai következtében a fürdő vendégek akárhányszor inkább hajlandók a bundát, mint hideg vizes lepedőt nyakukba venni. Csak azt kívánjuk még megjegyezni, hogy tudomásunk szerint a hunyadmegyei közigazgatási bizottság az 1876. évi VI. t. ez,-ben előirt jogánál fogva a boholti fürdő jelenlegi tulajdonosnőjének, ki nem igen tudja és akarja gyógyvizeinek becsét felfogni, megrendelte, hogy a fürdőt állítsa jó karba s így ma már valamivel tűrhetőbb, mint az előző években volt, mindenesetre azonban óhajtanok hogy a tulajdonosnő a szenvedő emberiség érdékében, e fürdőt a kor igényeinek megfelelőleg átalakítná, vagy ha azt nem képes tenni, a közigazgatási bizottság feladata volna, minden rendelkezése alatt álló eszközt megragadni, miáltal lehetséges legyen elérni, hogy e drága kincs ne legyen elzárva a világ előtt.
   Hunyadmegyében öt fürdő van, de: nem tekintve ezúttal az egésségügyi szempontokat, csak az anyagi hasznot, ez öt fürdő együtt sem jövedelmez annyit, mint valamely másodrendű külföldi gyógyfürdő, és nemcsak hogy idegen rész ez úton be nem vándorol hozzánk, hanem vagyonosabb osztályunk az itteni fürdők kényelmetlen volta miatt kénytelen külföldön költeni el pénzét.
   Végül ide igtatjuk dr. Kress Ottó, jeles katonai törzsorvos saját, huzamos tapasztalata alapján összeállított jegyzékét azon betegségeknek, melyekben a boholti gyógyvíz sikeres használata bebizonyult. Ilyenek: üdült tüdő és gyomorhurut, aranyér, lép és májdaganat, vérszegénység, ideg gyengeség, nemi bántalmak, hűlés. (*)
   (*) Nem tehetjük, hogy hálás köszönetünket ki ne fejezzük dr. Thán orvos úrnak, ki a szenvedő emberiség érdekében minden díj nélkül analyzálta, valamint Balog Pál orvos és Bodor László k. állami ügyész uraknak is, kik szívesek voltak közreműködni ennek eszközlésében.

   Hunyad. 1878. július 24. A boholti gyógyfürdő.
    Boho1t, július 23-án.
   Tisztelt szerkesztő úr! Engem mindannyiszor a csoda fogott el, valahányszor tudtomra esett az, hogy azok, kiknek módjukban áll, a meleg nyári napokon nem látogatnak meg vagy egy nekik való fürdőt, hogy a napi gondokat hátuk mögé téve felüdülést szerezzenek maguknak. Én, amint a szerkesztő úr is igen jól tudja, nem szoktam elmulasztani, hogy a boholti fürdőre legalább egy pár hétre ki ne ránduljak, ha mindjárt azután megböjtölném is. S higyje meg, szerkesztő úr, hogy voltam én Előpatakon, Borszéken és voltam Osztendében is, de azért nekem Boholt úgy megtetszett, hogy nem vágyom én ezen világhírű fürdőkre innen, s míg Boholton lehetek, nem mennék oda, ha módomban állana is.
   Azt mondják, hogy a gyógyfürdő hatása, három tényezőnek tudható be: a levegőnek, a víznek és a vidám társas életnek. Én részemről mindezeket itt, Boholton teljesen feltalálom. Élvezem itt a hegyi és erdei élenygazdag levegőt, használom a szervekre oly erősítőleg ható, hideg ásványos vizet, szórakozást találok a természet szépségeiben, melylyel oly gazdagon el van árasztva Boholt vidéke, hogy külföldön csak ezen tulajdonságáért is ezrenként látogatnák a szórakozást és üdülést áhítozó vendégek. De elég szórakozást találok én az itteni társas körben is.
   Itt mindig van egy nehány kedves család, kiknek körében annyira otthon találom magamat, hogy egy mákszemnyit sem irigylem azok sorsát, kik kicsinyelvén Boholtot, elmennek messze földre, csakhogy elmondhassák, hogy e vagy ama czímeres fürdőn töltötték a fürdői ivadot, hogy ott milyen fényes toiletteket láttak, hogy milyen nagyban járta a makkau, ferbli etc. s minden csillogott-billogott a külső fénytől, mely alatt minden egyéb rejthetett, csak ez nem, mi a kedélyre nemesen üdítőleg hatott volna; sőt az is megtörtént, hogy blazírtsággal töltötte el szemlélőjét. De ideje már, hogy ezen hosszas elmélkedés után a dologra térjek.
   Tehát az idén is elhatároztam magamban, hogy egy pár hetet az én kedves Boholtomon töltök, habár előre tudtam, hogy a tavalyi kedves vendégek egy része az idén nem látogatja meg az általuk is magasztalt Boholtot. Kéjfogatot nem tartván, csak azon egyetlen okból, nehogy luxusadóval rovassam meg, megrendeltem egy boholti kétfogatú fiákért, quod bene notandum: Boholton csak a papnak van lova s ő is nemzetgazdasági szempontból schweiczi módra csak egyfogatút tart, nekem pedig csak a híréért is két- fogatura volt szükségem; tehát az ő egyfogatját nem vettem igénybe. Amint az én, lassan siető fiákerem megérkezett, csakhamar böröndöztem, azaz felpakoltam még pedig a karszékemet is, azon egyszerű okból, hogy annyira hozzászoktatott a Hunyad szerkesztője, hogy még Boholton sem nélkülözhetem, pedig mennyivel kényelmesebb itt a természet zöld selymén feczelegni. Fiákeremet útnak indítottam azon utasítással, hogy „Hotel Bauernél kössön ki, mert itt vettem magamnak szállást Én is csakhamar az esőernyőm társaságában útnak indultam, s legelőször is nem pappal találkoztam szerencsémre, s ez fatum turcicum is lett volna, mert sem gombostűvel sem szalmával nem rendelkeztem, hanem találkoztam egy sereg katonával, kik a szelet puffogtatták. Azonnal eszembe jutott Plevna! De csitt, ne tovább, mert nincs cautió, s a szerkesztőségnek kárt teszek az ónjában.
    Amint Boholtra érkeztem úti porral fedve fáradottan, először is a főkúthoz siettem, hogy lássam, ha vajon a forrás nymphái nem fáradtak-e ki az életadó ital osztogatásában. Képesek volnának ezek most is akár egy országnak szakadatlanul szolgálni forrásukkal.
   A grand hotel is meg van a maga impozáns díszes alakjában, csak a hotelier változott.
   A kamara is egy kissé szűkebbé lett, s azt sem foghatjuk reá, hogy a gazdag tartalom miatt kipukkad, de azért daczára annak, hogy üres kamarának bolond gazdasszonya,
    Rózsi néni néha olyan paszulyt tálal föl, hogy elküldhetne egy adagot belőle a dévai vendéglősöknek is mustrául. Az is igaz azonban, hogyha a kert megtagadja a szolgálatot, azonnal az erdő terményéhez fordul, pedig biz bo¬lond gombát enni nem mindenkinek van kedve. A parfümös fokhagyma is nagyszerepet játszik a Rózsi néni fűszerei között. Talán valamelyik fürdői orvos utasítása nyomán. Az italokban sem válogathatni nagyon, talán azért hogy a víz- és borivás nem igen szögellik egybe. Kapható itt azonban valami bordeauxi színű nektár, melyről váltik azt állítják, hogy a párisi világtárlatra is küldöttek belőle. S mégis oly cseppenként kél, mint a híres rózsa bor, melynek cseppjét egy vert aranyon mérik, talán azon czélból, hogy mint páratlan ritkaság minél tovább tartson.
   De hogy ki ne felejtsük Rózsa néni a servicéit is a párisi kiállításról már megrendelte s maholnap remélni lehet, hogy a table-de-hot egyszerre, nem szép egymásutánban fog megejteni.
   A fürdő is nagy átalakításnak néz elébe: a csarnok, akarom mondani a fiákerek tanyája a jövő őszön nagy valószínűséggel a fürdő közvetlen szomszédságából távolabb fog tolonczoztatni. Még az is említésre méltó, hogy a múlt vasárnap annyin rándultak ide ki Déváról és környékéről, hogy alig volt hová letelepedni, és a czímeres kursalonban kivilágos virradtik folyt a kedélyes mulatság. Az idő oly szép volt s az most is, hogy festeni sem lehetne szebbet. S ha így tart, annyin lesznek a jövő vasárnap, hogy nem lesz szere-száma a vendégeknek. S Rózsi néni is már előre készül, hogy felcsapja a konyhát. Ad vocem kirándulás. Közelebbről mi is innen nagyszerű kirándulást tettünk a regényes fekvésű Sólymosra, még pedig einspenneren. Azért nem vettünk négy fogatot, hogy nehogy úgy járjunk mi is, mint járt a magyar gavallér Zürichben, hogy amint keresztül kocsizott az utczán négyfogatú „equipage“-jával a jó zürichiek úgy megbámulták, mintha soha ilyesmit nem láttak volna. De nem is csodálkozhatni rajta, mikor ilyen országban még a köztársasági elnök is einspenneren kucséroz.
   Amint megérkeztünk siettünk a kukli kompániát felkeresni. Volt vigasság. Hanem furcsa szokás van itt. A legjobb hajtót feldekorálják érdemjellel, valami gyapjas, de nem aranygyapjas decoratióval. Ezután a solymosi szolgabíró elhívott magához, hogy mutassa meg, hogy hogy ízlik a hársfák alatt a paprikás csirke.
   Végül nem hagyhatom említés nélkül, hogy a gróf Kun Istvánné terített asztala sok jövő-menő vendéget elcsábít a hoteliertől.

    Hunyad. 1880. február 21. Hirdetés.
   Déva városában és ennek határában lévő jóminőségű 85—100 holdig terjedő földbirtokomat, tűzmentes jó karban lévő és 8 szobával, nyári-téli konyhával, kamrával, padlásokkal, pinczével, tűzmentes csűrrel, granoriummal, tűzmentes istállóval, hintószínnel biró belsőségemet 6—12 évre méltányos feltételek mellett folyó hó 1880. év márczius 15-tól haszonbérbe szándékozom kiadni.
   Ezzel vagy ezenkívül, haszonbérbe, esetleg örök áron eladni szándékszom a Déva várostól 2 órányi távolságban fekvő Boholt községben közvetlen az ásványos forrásvíz mellett lévő szo¬lid anyagból épített, 12 szobából, konyhával, kamarával, színnel — ellátott házas telkemet, az ahhoz tartozó külsőségekkel együtt.
    A haszonbérbe venni szándékozók vélem alólirottal személyesen, avagy bérmentes levéllel szíveskedjenek érintkezésbe tenni magokat.
Csáklány György

   Hunyad. 1880. július 24.
   Fürdői levél. Boholt, 1880. júl. 14-én.
   Tekintetes szerkesztő ur!A fürdői levél, kivált vidéki fürdőkről, — rendesen egy és ugyanazon nótát fújja mindenütt, amennyiben legtöbb esetben a fürdőtulajdonosok közömbösségéről, mondhatnám indolentiajarol, a vendéglői minőségben bukott korcsmárosok zsarolási mesterségéről s több effélékről szól. Így kész is volnék levelemmel, melyet ha tovább folytatok, csak is azért teszem - bár jól tudom hogy egyenlő a kutyáról gyapjat nyírni akarással, - hogy okuljanak az ezután jövők a mi kárunkon.
    Hogy minő kincse van e megyének a kies fekvésű boholti fürdőben, azt legkevésbbé tudják, vagy akarják tudni azok, kiknek ezt tudni első dolgukhoz tartozhatnék. Vizéről, melyet csak is Borszék múl fölül, nem szólok, — szól róla a számos vendég, ki itt üdülést, bajaiban másutt nem lelt gyógyulást lelt és lel. De nem tudok eléggé bámulni azon, hogy Déván e szép fekvésű és nagy jövővel bíró fürdőről rossz szónál egyebet soha sem hallottam. Talán kopársága vagy egészségtelen éghajlata szerezte neki e hírt? Alig hinném, egyebütt keresendő a baj: a kezelők lelketlensége az, mely e másutt jobban megbecsült kincset nemcsak hogy élvezni nem engedi, de az enyhülést kereső betegeket is elriasztja, vagy még betegebbekké teszi.
Kies hazánknak a természet adományaiban annyira gazdag fürdőit, apraját nagyját mind ismerem és bátran merem állítani, hogy a boholtinál primitívebb, és ennek daczára drágább egy sincs. Állításom bebizonyítására szolgáljon egy-két példa.
    Míg minden fürdőnek fürdői bizottsága, vagy legalább megbízottja van, addig Boholt ilyesmiről ez ideig mit sem tud, hacsak a korcsmárosnét — vulgo Rózsi néni — kocsisát és darabantját ilyes valaminek nem veszi az ember. E bizottság fejének előbbi foglalkozása az volt, mi a Sokrates anyjának.
    Kell-e ennél több? Ezek rendelkeznek itt, ezekhez kell esedeznie a beteg vendégnek, ha baja van. Egy hete már, hogy az egyik tükör fenekéig apadt s hogy a víz egyebüvé folyik, és még ma is csak bosszankodással várjuk közös kérelem, ha úgy tetszik fenyegető levélre megígért, de még mind az éji homályban késő pintért, hogy a bajon segítsen.
   Mit szóljak a tisztaságról, — mit egy gyékényről, midőn egy közös vetkező kabinettől eltekintve itt ilyesmit nem ismernek. Igaz ugyan, hogy e nagy és más itt föl nem említhető kényelemért nem is vesznek (többet egyszeri fürdésért, mint 15—21 krt!).
   De még ezt is eltűrné az ember, ha egy kis árnyékot találna. A fürdő tulajdonos ezt is megirigyelte a szenvedő emberiségtől, mintha csak versenyt akarna gúnyolódni a fürdőt övező szép zöld hegylánczolattal, vagy mintha csak Tantalus mondáját akarná nékünk lépten-nyomon elregélni.
   Soraim akaratom ellenére hosszúra nyúltak. Még sem mulaszthatom el, hogy a kosztról is, bárcsak egy-két szóval meg ne emlékezzem. Nem értek e tudományhoz, idézem tehát egyik német költő szavait: „Dér Mensch versuche die Götter nicht und begehre niemehr und niemer zu schauen, was sie gnadig bedecken mit Nacht und Grauen." Vagyis magyarul: „Jer és pillants be a fürdő konyhájába! És mindezt (ebéd) csak 20 frtért 28 napra; (itt még a hónap is csak ennyiből áll) még pedig Boholton, hol mindenféle olyan olcsó, mint Déván s bőviben kaphatni mindent. Gondolom elég ebből ennyi. Legczélszerűbben cselekszik, ki háznál főzet. Azt mondják, hogy ez mind meg változik, mihelyt Boholt várt Nestora Zsiga bácsi kijő. (Már kiment. Szerk.) Előre megsúghatom neki, hogy közös felkiáltással fürdőbírónk lesz, csak segítsen. Végül pedig azt ajánlhatom a fürdő tulajdonosának, hogy ily megbecsülhetetlen kincs nem minden határon terem, s hogy bizonyára jobb sorsot érdemelne. (Már t. i. a fürdő, — vagy a tulajdonos? Szerk.)
    A vendégeknek a „Hunyad" múlt számában közölt névsorát azzal egészítem ki, hogy Csikiné Róza asszony Páncsováról szintén itt tartózkodik családjával együtt. Máskor többet.

   Hunyad, 1880. augusztus 7.
   A boholti fürdő vendégei panaszos kérvényt nyújtottak be az alispáni hivatalhoz, kérvén benne a következőket:
   1.) Hogy a rothadásnak indult fakapu, minek következtében a farészekel vegyült víz is naponta gyengébbé válik, valamint a minden percben összedűléssel fenyegető fürdők közegészségügyileg, illetőleg rendőrileg megvizsgáltassanak, és az igényeknek legalább némileg megfelelő állapotba helyeztessenek.
   2.) Eszközöltessék ki, hogy a bérlőné és korcsmárosa a vendégek irányában eddig modorukkal fölhagyjanak; de még inkább, hogy a minden dekorumot arczulverő veszekedésüket és czivakodásukat legalább addig szüntessék meg, míg a betegek sétájukat tartják. Továbbá, hogy az ok nélküli puskázás, amelyet a korcsmáros a vendégek előtt végbevinni szokott, s melytől az idegbetegek nem egyszer ijednek meg, betiltassék.
   3.) Ismeretes dolog, hogy az előbbi bérlők által ültetett és ápolt fák csaknem egytől-egyig kipusztultak. Tiltassék meg tehát a bérlőnének, hogy lovait, sertéseit és nagyszámú majorságát a fürdő helyiségén legeltesse.
   4.) Hatalmánál fogva hasson oda az alispán, hogy a fürdő az új szerződéssel (1881) oly egyénnek jusson kezébe, kitől a fürdeni óhajtó közönség az indolenczia helyett legalább jóakaratot, a zsarolás helyett méltányosságot várhat.

   Hunyad, 1880. augusztus 21. A boholti fürdő vendégei.
   A boholti fürdő vendégek folytatólagos névsora: Bildhauer József (Déváról), Özv. Issekutz Jánosné (Déváról), Ungerpek Miklós (Nagyenyedről), Buda Zs. Családjával (Russról), Jakab Antalné (Fogarasról), Györffy Endre (Kolozsvárról), Betti Mendelné (Brádról), Hirsch Fáni (Zalathnáról), Fuchs Dávidné (Budapestről), Candrea Cerasim (Brádról), Mayer Miksa (Budapestről) és Málnássy Károly (Nagyenyedről).

   Hunyad. 1882 augusztus 26. Az új- és ó-boholti gyógyfürdő leírása.
   Boholt községe egy órányira fekszik Hunyadmegye székvárosától, Dévától. Maros Solymosnál, illetőleg Dévánál a Maroson kényelmes híd vezet keresztül s Sólymostól hullámzó erdőkkel szegélyezett szép vidéken igen kényelmes úton érkezel Boholtra, melynek közepében van az országos hírre vergődött hideg gyógyfürdő. Már évekkel ezelőtt a megye főorvosa fölösmervén a boholti ásványforrás rendkívüli gyógyhatását, nem késett analyzáltatni, s egyszersmind közfigyelmet ébreszteni a megye közegészségügyi mint nemzettgazdasági tekintetben e megbecsülhetlen kincse iránt. S már az 1883 ik évben társadalmi úton a megyei hatóság közreműködése folytán a megye területén kívül is nagy kontingens járulván hozzá, hatszáz 100 frtos részvény íratott alá, illetőleg ennek 6 százalékos kamatja garantiroztatott. S így lehetővé vált még ezen évben a gyógyforrás körüli helyiségek kisajátítása és az elkerülhetlenül szükséges építkezések megejtése. S a kedvező eredmény már is mutatkozott, mert a rákövetkezett évben már is akadtak vállalkozók a befektetett töke 6 százalékos kamat összegének erejéig a fürdő bérbevételére.
    A boholti fürdő gyógyhatása mindinkább elhírhedett s a forgalom, is mind kedvezőbb lendület nek idillt, Alsó-Magyarország a Székelyföld egy részének kivételével az erdélyrésziekkel együtt a maga nemeben e nagy területén páratlan gyógyfürdőre lévén utalva. Alig egy évtized alatt a közönség minden igényeinek megfelelőleg rendeztetvén be, az állandó vendégek száma az ezeret is meghaladja. Ezenkívül a vidékről számosán seregeinek ide naponként a mulató vendégek s Déváról naponként társaskocsik szállítják ide a hunyadi vár, Petrosény, Nagyág s a megye más nevezetességeinek meglátogatása végett átutazó idegen vendégeket. Szóval a forgalom oly nagy lendületet vett, hogy a befektetett tőke 10—15 százaléka már is biztosítva lett.
   A boholti gyógyforrás vegytartalma már a Hunyadban s más lapokban több rendben közölve volt, hogy különösen gazdag vastartalmáért ritkítja párját. A boholti gyógyforrás gyógyereje az eddigi tapasztalatok nyomán a következő betegségekben nyilvánult leghathatósabban: vérbetegségekben, mint sápkór, vérhiány, sárgaságban, köszvény, aranyérben, titkos női bajokban, emésztési bajokban, étvágyhiányban, emésztetlenségben, gyomorgörcsben, hasfolyás és nehéz székrekedésben, idült máj és lépdugulásban; idegbetegségekben, mint méhszem, fejgörcs, mélakor, nehéz nyavalya és idegreszketésben.
    A boholti gyógyfürdőn csinosan bútorozott szobák várnak a vendégekre. A vendéglőkben a szobák ára: 1 —1 frt 80 kr; magános aknái 20—25 frt. havonként. Az élelmezés szabott étkezési árszabály szerint vagy a vendéglőben, vagy magán házaknál jutányos áron kapható.
    A sétatér közepén épült díszes gyógy-és táncteremben történik a reggelizés és estvéli étkezés, ahol egyszersmint többnemű hírlap áll rendelkezés alatt, itt tartatnak a hangversenyek és tánczmulatságok. A dévai zenekar állandóan szerződtetve van a saisonokra.
   Van itt Boholton hidegfürdő, zuhanyfürdő és melegfürdő. A hideg fürdőt használni kívánók számára 50 kabinetfürdő és egy közös uszoda áll rendelkezés alatt. A melegfürdő csinos épületben van felállítva, melyben 30, ízléssel felszerelt fürdőszobákban 50 czink fürdőkád igénybe vehető. A zuhanyfürdő vízoszlopa 4 ölnyi magasról hull alá s különböző rostazuhanyokkal van ellátva. Beholt éghajlata, mivel minden oldalról mérföldekre nyúló erdő borította hegyek veszik körül, semmi kívánni valót nem hágy főn. Itt a járványosán uralkodó betegséget híréből ha ösmerik.
   Boholt a legszebb kirándulási pontokkal dicsekszik. A gyógyforrástól a szélrózsa minden irányában elég gazdag erdők hűse kínálkozik. Távolabbi kirándulási pontok: a Királytó regényes vidékével, Boicza csodaszerű mészsziklás fenségével s festői hegycsoportjaival, Nagyág aranydús bányáival és Európában legelső helyen álló aesthetikai kilátási pontjával, s Csertésig vonuló 6000 méter hosszúságú tuneljével. Az orvos rendőri teendőket a járási szolgabíró, a rendes fürdői orvos, a haszonbérlő és két e czélra meghívott fürdői vendég személyeikből álló bizottság intézi. Ez volna az új boholti gyógyfürdőnek a physiognomiája. S hogy ez csak ugyan ábrándnak ne maradjon, nem kell több, mint Déva városa értelmisége vállalkozó szellemének egy fokkal való feljebb emelkedése. Mert az alig hihető, hogy csak magában Déva városában is ne akadjon 100 egyén, kik hajlandók ne lennének évenként fizetendő 20— 30 frtjukat egy ilyen üdvös és gyümölcsöző vállalatba fektetni. Node, majd felel erre a közel jövő!
   S hát az ó-boholti gyógyfürdő milyen lábon áll? Erről bizony minden lelki furdalás nélkül elmondhatjuk, hogy ez valóságos torzképe a vázolt új-boholti gyógyfürdőnek. Egészen feloszlásnak in¬dult s máris az a hír is kering róla, hogy a járási szolgabíró meg is bízatott volna az eltakarításával, azaz a bezáratásával. S én érzékeny szívvel válnék meg az ó-boholti gyógyfürdőtől, hogyha a feltámadás reménye nem vigasztalna. Végre közlöm azoknak névjegyzéket, kik nem sajnállották végvonaglásaiban is meglátogatni Ó Boholtot s állandóan akkora kitartással igyekeztek dédelgetni, hogy kezeik közt össze ne roskadjon. Névszerinti Zeitler Frigyesné, pékné Déváról; Utri Jánosáé, tanáráé Pancsováról; Kennel Ilka Fehérvárról, Apáthi Gyuláné kereskedőné Boiczáról, Boér Józsefné, orvosné Boiczáról, Kozma Gyula bányafelőr családostul Verespatakról, Loiczer Ferenczné járásbíróné családjával Topánfalvárol, Lővenhardt Sámuel és családja dévai kereskedő. Major Vazul né aljárásbíróné családjával Puyról, Mátyás Józsefné,
kereskedőné családostól V.-Hunyadról, László Zsigmond tanár családostól Déváról, Szancsali Antal törvényszéki bíró családostól Kézdi-Vásárhelyröl, Cseh Lajosné vasúti pénztárnokné családjával Al- Vinczről, a Deutsch és Mendel család Gyula-Fehérvárról…
   Utóvégre egy emberbaráti jó tettet nem hagyhatok megemlítés nélkül. Ugyanis közelebbről itt egy családapa hirtelen elhalván, a legnagyobb ínségnek kitéve hagyta hátra családját. A fennírt vendégek jelentékeny könyöradománnyal siettek az árván maradt család könnyeit letörölni, az összegyűjtött könyöradományból a temetési költség fedezve lön s még az árvák mindennapi kenyere is egy pár hóra biztosíttatott. László Zsigmond.

   Hunyad. 1883. szeptember 1.
   Legelőször is arról kell megemlékeznem, hogy az idei évad, vagy ha úgy tetszik, ivad alatt meg kétszereződött a fürdői vendégek létszáma, s a transenal vendégek is oly nagy számban jelentkeztek, hogy a fürdői helyiség alig volt képes befogadni őket. S ez a szokatlan jelenség talán onnan dátalódik, hogy már az idén a vízmedencze nem hasonlítván a hasadt fazékhoz, rendesen fürödhettünk, s a lábtöréseknek sem voltunk annyira kitéve, habár azok az éles légvonatok a vízmedenczében és különösen az annak csúfolt vetkező szobában most is kegyetlenül graszáltak. De voltak az idén is még más bajok. A fürdő medenczék, ezelőtt 25 esztendővel lévén készítve, a mikor egy néhány vendég alig vetődött oda, a megszaporodott vendégek számának arányában annyira megszűkültek, hogy a fürdés d. u. 1 órakor is alig végződhetett be. S mindenki minél elébb akarván végezni a fürdői kúrát, nem hiányoztak e miatt a súrlódások is. S különösen sok aggodalmat okozott a szülőknek a vendéglős bicephalusa, a gyermekek e réme, midőn felbőszültén száguldozott a gyermekek tanyája, a kút körül.
   Reméljük, hogy a tulajdonosné jövőben contraktualiter bevágja az útját e qualifikálatlan visszaéléseknek és miseriaknak. A koszt elég tűrhető s nem is nagyon drága volt, a vendégek legalább nem tüntettek, mint a gyógyi fürdőn, hogy oda hagyják a fürdőt. A szolgálat azonban minden kritikán alól állott. No de mindezeknek daczára mi mind jól találtuk magunkat Boholton, mindha mind egyöntetűek voltunk volna, úgy éreztük egymás társaságában magunkat.

    Hunyad. 1884. augusztus 2. Hunyadmegye leglátogatottabb fürdői.(Dr. Hankó Vilmostól.)
                                                                                                 I. Boholt.
   A magorai lejtőkről leszaladó kis patak mentén a Maros egyik Sólymos közvetlen közelében eső oldal völgyében Dévától 1 óra járásnyira fekszik Boholt község. Ásványforrása kúttá van átalakítva, melyből 2 csatornán át vastag sugárban óránkint 1059 liter kristály tiszta víz folyik alá.
   A víz hőmérséke 1882. szeptember 13 án 12. C. volt. Boholt a megye legkeresettebb fürdője, látoga¬tottságához képest azonban nagyon gyarló beruházással.
   A forrás vizét részint ivásra, részint fürdésre használják. A közönségnek csak néhány vendég és fürdőszoba és 1 tükör fürdő áll rendelkezésére. A legtöbb fürdővendég a község parasztházaiban nyer elhelyezést. A fürdő Inczédi Lászlóné tulajdona.
   A boholti víz — általam ezelőtt 2 évvel eszközölt analysis szerint — az égvényes, földes és vasas savanyu vizek közé tartozik, melyben fő alkatrészek: a szénsavas calcium, magnesium, a szénsavas vas, a szabad szénsav és szénsavas lithium. A boholti víz, — az orvosok tanúsága szerint — az erősebb vasas vizek hatásait gyakorolja; kitűnő szolgálatot tesz főleg gyomorbajoknál, vér-szegénységeknél s általában kiváló figyelmet érdemel mindazon kóroknál, melyekben az idegrendszer működésének fokozása kívánatos.
                                                                                             II. Fürdő-Gyógy.
   Algyógy közelében, egy erdők által körített, lassan emelkedő, félgömb alakzatú, 200 lépésnyi hosszal és szélességei bíró mésztuffából álló domb észak-nyugati szélén 4 meleg forrás fakad. A fürdő és a fürdőépületek rég letűnt szebb időknek néma hirdetői. Apafii fejedelemnek, Bethlen Gábornak mindég kedves pihenő helye volt Fürdő-Gyógy. Hogy e gyógyforrás már a római korban használtatott, mutatja egy, a kis-kalánihoz hason módon készült, átmérőjében mintegy 24 láb ősrégi vízmedencze, mely azonban most meleg vizet nem tartalmai, mert a mai gyógyforrás¬nál mintegy 20 lábbal fekszik magasabban. Ide helyezhető Hydáta (Ptolemeusnál).
   A mai bővizű forrás úgy látszik mind mélyebben ássa magát a hegybe, s kifolyása időszakonként alább száll, míg az ásványvízből kiváló mésztuffa a fürdők közelében mindinkább felhatalmozódik s elterjed. A fürdő ez idő szerinti berendezése silány, primitív. Az épületek, a fürdők oly csekély gondozásban részesülnek, hogy valóban csodálkozni lehet az 1883, évben a fürdőt használó vendégeknek nagy számán. A múlt esztendőben ugyanis a fürdőt nem kevesebb mint 952 egyén látogatta. Tekintetbe véve azt, hogy az ásványforrásokban annyira dúslakodó Erdély meleg forrásokban oly szegény, kérdjük: milyen látogatottságot biztosíthatna Fried Eszkelesz, a gyógy' fürdő tulajdonosa, a történelmi múlttal bíró, kiváló összetételű víznek, ha a forrásokat idegen elemektől szakértő befoglalás által biztosítaná, ha vizét elemeztetné, ha a vendégek testi és lelki szükségeinek kellő és jutányos fedezéséről gondoskodna és így tovább?
    Fürdő-Gyógy 4 tükör-fürdővel bír. Legnevezetesebb ezek közül az Apaffi-forrás. A vizek hőmérséklete 31.2’ C és 31-9" C közt ingadozik; Fürdő-Gyógy vizeit kiváló hatásuknak mondják csúzos és köszvényes bajokban.
                                                                                                           III. Kis-Kalán.
   Kis-Kalán a Sztrigy völgyében, Vajda-Hunyadtól két mértföldnyire fekszik.
   Mint fürdőhely, már a rómaiak korában használtatott. Meleg gyógyvize a Sztrigy folyó bal partján fakad, egy óranegyednyi távolságban délre a helységtől a síkon, egy teljesen elszigetelt s mintegy 19—20 lábnyira emelkedő szikladombból, melynek felszíne közepén a mésztuffában 21) láb hosszú, 12 láb széles és 8 láb mély bassin van kanál-alakúlag bevésve. A bassin fenekét meleg víz borítja. A bassinból a sziklába vésett négy láb széles csatorna szolgál ki az ott elterülő posványra. Pár méternyire attól 3 födél alá vett és körülkerített fürdő és lakószoba szolgál a fürdő vendégeknek használatára. Az ősi fürdő jelenleg kenderáztatóul szolgál.
   A kaláni fürdő berendezése, kezelése igen sok kívánni valót hagy hátra. A források hőmérséklete 25—30’C közt ingadozik. A fürdő tulajdonosa Bauholzer József bányaigazgató.
                                                                                                             IV. Alvácza.
   Al-Vácza falu a Körös balpartján. Körösbányától másfél mérföldnyi távolságra fekszik. Ez a fürdő is azok közé tartozik, melyeknek múltjáról beszélünk szívesebben, mert a forgalmi vonalak s közgazdasági viszonyok átalakulásával vajmi keveset ígér számára a jövő. A természet pazar bőkezűséggel áldotta meg e fürdőt is ingyen ajándékaival, adván neki meleg kénes forrásokat, oda helyezvén a festői Érczhegység és a változatos Bihar-csoportosulat panorámája elé, míg hátterül a Marosra lejtő Droca-hegység legkeletibb ága emeli fel gyönyörű erdőkoszorúját. Az az egy pár uradalmi épület s a fürdőházak építészete mai roskatagságukban is majdnem hallgatólag hirdetik, hogy máskép volt régen, s hogy abban a korban, mikor a mostani vénhedt hárssor még mint karcsú díszőrség a Fehér-Körös hídján túl futó országúiig sorakozott : naponta úri fogatok gördültek ide be, előkelő népséggel gyarapítva az árnyas park utain fel s alá hullámzó fürdő-társaságot.

    Hunyad. 1886- július 31. Fürdői levél. Boholt, júl. 27-én.
   Nem egyszer hallottuk már panaszkodni a fürdőzni szerető, vagy fürdőzni kénytelen közönséget a boholti fürdő berendezése ellen, pedig ez által csak igen gyenge idealisticus szellemének adta mindannyi tanúbizonyságát, vagy annak, hogy soha sem érintkezett fürdőink érdemdús veterán direktorával… Végtelenek is az ő érdemei, melyeket évek hosszú során át a fürdő díszessé való tétele közben szerzett. Hogy tisztelt olvasóimnak a boholti élet képét híven adjam elő, nem mulaszthatom el megemlíteni, hogy a mi zászlónkra is az van írva „Haladás.“ Tudjak bizonyára igen sokan, a boholti fürdö újabb időben gazdát cserélt s jelenleg Balia Ödön brádi gyógyszerész úr tulajdonát képezi, ki napokban a fürdő territóriumát a Csáklány-féle telek megvétele által annyira nagyobbította, hogy immár lehetővé van téve egy park létesítése...
   …De mint előbb említém zászlónkra ez van írva „Haladás." Haladunk is mi mindenben, új fürdő tulajdonosunk jóakarattal párosult buzgó faradozása mellett, mert míg a fürdőidény kezdetén, midőn a tulajdon gazdát nem cserélt, korszakot alkotó esemény volt, hogy a megnevezhetlen modor szerint újonnan flasterezett fősétatérünk ökölnagysági köveit, egyik pontjáról elhordták a másikra, addig most egymást érik az újítások és átalakítások. Így azt a híres kerítést, mely annyi évi perbe s temérdek pénzbe került, az új gazda minden lelki furdal is nélkül eltávolította s ezáltal a sétatért szépen megnagyobbította, továbbá egyszerű ugyan, de bizonyosan amerikai modor szerint nyugvó renevettek állíttatnak fel, melyek csalják minduntalan a pihenni vágyó vendégeket édes nyugalomra. De a mi hallatlan s mit talán a dévaiak el sem hisznek, mert évek óta tanulják az utczák éjjeli sötétségét megszokni, sétatérünk, a fürdő tulajdonos áldozatkészsége folytán esténkint ki van világítva…

   Hunyad. 1887. július 16. A boholti fürdőről
   Most ismertetnem kell a fürdőn történt változásokat. Boholt fürdő a tulajdonos Balia Ödön úr fáradozása következtében, ennek dicséretére legyen mondva, előnyére változott meg.
   A régi, ronda, Cur Salonnak csúfolt faszín helyén egy nagy hideg-fürdőépület készíttetett 3 nagyi tükörfürdővel, melyek mind cabinokkal vannak ellátva.
   A régi Csáklány-féle kocsiszín helyén egy díszes ebédlő-terem épült, melyben még biliárdasztal is van. A ház háta mögött pedig tekepálya.
Az utak mindenütt jó karban vannak és finom poronddal vannak behintve. Mindenfelé lámpások világítják meg esténként az utakat. Kitűnő zenekarunk van, mely állandóan itt tartózkodik, még pedig Dani zenekara Déváról, kinek mesteri játéka elragadtatja a közönséget reggelenként és esténként.
   A fürdésnél rend van, nincs soha háborúság, mert mindenkinek meg van adva a neki tetsző félórai fürdési idő.
   A mulatságok vezetője derék ellenőrünk Lengyel József, ő vezeti majdnem mindennap a sétálni vágyó és árnyékot, amit itt, sajnos, de nem találhatni, kereső társaságot a szebbnél-szebb erdőkbe. S így hamar múlik az idő. De bezárom soraimat, mert különben máskorra nem marad mit írni. A viszontlátásra. P. V

   Hunyad. 1888. július 14.
   A hunyadmegyei gyógyfürdők látogatottságáról nem valami kedvező hírek érkeznek. Boholt, mely más esztendőben ilyenkor tele volt, főként dévaiakkal, most még csaknem üres. Az idén az itteniek távolabbi fürdőkre, főként a Székelyföldre utaztak

   Hunyad. 1889. június 15. Fürdő megnyitási hirdetés.
   Az alólirott fürdő-birtokosságnak van szerencséje a nagyérdemű közönség becses tudomására hozni, hogy a Hunyadvármegyében Dévától alig egy órányira fekvő vérszegénység, gyomorbetegségek stb ellen kitűnő sikerrel használható BOHOLTI nagy vastartalmú hideg és meleg fürdőt f. év. június 15-től kezdve a nagy közönség rendelkezésére bocsátja. A fürdő-idény tart szeptember közepéig. A fürdő-birtokosságnak legfőbb törekvése volt és lesz a jövőben is az, hogy a fürdőt használó nagyérd. közönségnek a helyi viszonyokhoz mért igénye minden irányban kielégíttessék. Olcsó lakásokról, kitűnő ételekről és italokról gondoskodva van.A lakások előleges megrendelésére nézve legczélszerűbb akár levélileg, akár szóbelileg a fürdő-birtokossághoz Boholt u. p. Maros-Solymos fordulni.
   A fürdőnek ünnepélyes megnyitása f. év június hó 23 án a Pista Dani közkedveltségű dévai népzenekarának közreműködése mellett fog megtörténni, mely megnyitásra a nagyérdemű közönség tisztelettel meghivatik. Boholt, 1889. június hó 12-én.
   Fürdő birtokosság

    Hunyad. 1890. július 19. A boholti fürdőből.
   Múlt vasárnap látogattam ki kedves Szerkesztő úr először nehányad magammal a boholti fürdőbe, melyről lelkes professoraink azt szeretik hirdetni, hogy Buziást és Gleichenberget képviseli szép megyénkben.
   Dévától épen 10 kilométer távolságban rejtette el a jóságos természet a Magúra bányaközségtől levezető völgy ölén Boholt gyógyforrásait.
Érkezésünk zajára megelevenedtek a parasztházak s csaknem mindegyikből ismerős dévai arczok mosolygának felénk. Künn a parkban egy iskolányi gyermeksereget robbantott szét gyorsan felvágtató fiákerünk. Csak a Rózsi néni teheneit és kedvencz hízó koczáját hagyta közömbösön érkezésünk, és ezek most is oly egykedvűséggel folytatták legelésüket, mintha nem érkezett volna még el a fürdő-saison Boholtra s a parknak gúnyolt területhez más emberfiának rajtuk kívül jussa sem volna.
   Az első örvendezés után a nap izzó sugarai ellen menedék Után kezdénk fürkészni. Ismerőseink megmutatták a terjedelmes „Cursalont”, hol egy ideig nyugodtan megpihenénk, de mikor frissítő ital után tudakozódánk, akkor kelle felfedeznünk, hogy azt az ellenkező oldalon, Csuka uram portáján mérik. Ezt a dualisticus szervezetet persze fejcsóválva hallja minden jövevény, de a boholti törzsvendégek fatalizmusa még ezen sem ütközik meg, s kárpótlásul a főkúthoz vezetik vendégeiket. Irigylésre méltó lelkesedés kell ahhoz, hogy a főkút léczes ketreczkéjében méhrajként szorongva megelégedéssel végezze valaki kúráját. Sétálni most vasárnap a fennevezett jámbor négylábú állatok concurrentiája miatt már azért is nehéz feladat vala, mert Boholt község érdemes bennszülöttjei is itt a forrás közelében végzik vasárnapi sétájukat. Az ősiség iránt ápolt nagy kegyeletem daczára mégis kérdésbe bátorkodtam vetni, vajon a t. cz. falusi publicum kényelmi igényeit nem lehetne-e másutt és más módon kielégíteni? Erre a majdnem lázadási számba menő észrevételre az én derék kalauzom szemrehányólag tekintett reám s nagy későre koczkáztatá meg azt az észrevételt, hogy eziránt talán a fürdőtulajdonosoknál lehetne a tárgyalásokat megindítani. Csakhogy az ilyen tárgyalások sorsa is olyan lehet, mint a 3 év előtt megkezdett parkírozásé.
   Annak idejében ugyanis egyébről sem beszéltünk Déván, mint a boholti parkról, melyet egy szépen rajzoló felebarátunk művészi kézzel előnkbe pingált. A dévaiaknak a szép rajzok iránt különben is fogékony phantasiája már gőzmozdonyról, lóvonatú összeköttetésekről ábrándozott, s a patika előtt, a casinó kertjében bizalmas körök a villa-építtető részvénytársaság alapszabályait kezdék fejtegetni. És ezalatt a rendezés munkája szépen kezdetét vette Boholton azzal, hogy minden élőfa és bokor halálos ítéletet kapott. Rózsi néni egy terebélyes ákáczfát heróikus önfeláldozással és majdnem élete veszélyeztetésével mentett meg a többinek sorsától. Ez most a fürdő „Normafája”, s bizony büszke lehet Rózsi néni arra a sok hízelgő dicséretre, a mivel öt ezért a boholti vendégcolonia tagjai a legutóbbi napok afrikai hőségében elhalmozták. A nagy hévvel megindult rendezés azután meg is rekedt szépen a fairtás fárasztó és költséges műveleténél. Sőt egyhamar nem is megyünk ennél többre, ha a fürdőtulajdonosok nem egységes terv szerint, hanem évről-évre változó egyéni hajlamuk, ízlésük és áldozatkészségük sugallatára dirigálják a fürdő sorsát. Így a mi egyik esztendőről elmarad azt a következő év nehezen valósítja meg; a jóságos természet beavatkozásától sincs remélni valónk, miután a parkban legelési privilégiumot élvező négylábú lények ennek szépen útját szegik.
   Boholton több forrás létezik. A jelenleg használt főkút rendkívül gazdag, mert óránkint 1000 liter, 10 hectoliter vizet ad, s így 24 óra alatt 240 hectoliternyi víz buzog fel. Ennek legalább felét elcsurogtatják a falusiak, kik a levezető csatornából töltik meg edényeiket s oly pazarul járnak el, hogy kis patakocska támad mindjárt a köpü mellett.
   A fürdővizet három medencze fogja fel. Egy negyedik nagyobb medencze használatlanul áll, miután a vendégek csekély száma a meglevő tükörfürdőkkel is beéri. Ennyi vízzel külföldön csodákat mivelnének. Mi még csak Déván sem tudjuk forgalomba hozni. Pedig Borostyáni Béla tanár is nagyon kedvezőleg nyilatkozott a boholti vízről s véleménye szerint igen csekély berendezéssel versenyképessé lehetne azt tenni a legközebbi vidéken. Vajha tanácsait sietnének igénybe venni.
  A vendégek összes száma 71.

   Hunyad. 1891. június 6.
  Van szerencsém a n. é. közönséget tisztelettel értesíteni, hogya boholti fürdő folyó évi június hó 14-én fog megnyittatni. Főtörekvésem lesz, hogy ezen elismert gyógyhatású fürdőt, a n. é. közönségnek nyújtandó kényelmes lakás és pontos kiszolgálat biztosítása által évről-évre gyarapítsam.
A megnyitás napján Pista Dani I. zenekara fog játszani. A n. é. közönség pártfogását kéri Boholt, 1891. jún. 7-én teljes tisztelettel
   Csuka Gyula, vendéglős

   Hunyad. 1891. augusztus 8.
  Az erdélyrészi fürdők és ásványvizek leírása. Írta Hankó Vilmos dr. 38 képpel. A föntebbi czím alatt jelent meg az „Erdélyrészi Kárpát Egyesület" kiadásában szerkesztett, díszes kiállítású és zsebkönyv alakú, 14 évre terjedő könyv, mely nemcsak mulattatásul, hanem szükséges útmutatásul is szolgál mindenkinek.
   E könyvet vonzóvá és rendkívül érdekessé teszi Hankó V. elegáns szép írása, melyet olvasóink nagy része jól ismer Hankónak dévai felolvasásaiból. 41 erdélyrészi gyógyfürdő van felsorolva és leírva a műben; közöltetnek az ásványvizek elemzései, egészségügyi hatásuk, az egyes fürdőkhöz vezető utak leírása; a lakások, étkezés, fürdők árai. Megyénkből ismertetve vannak e műben: Al-Gyógy (képpel), Al-Vácza, Bábolna, Boholt, Déva, Kalán. Az „Erdélyrészi Kárpát-Egyesület" valóban elismerésre méltó dolgot cselekedett a fürdők és ásványvizek leírásának kiadásával. Óhajtandó volna, hogy e mű minél szélesebb körű elterjedésnek örvendjen. Ára egyesületi tagoknak 80 kr, nem tagoknak 1 frt 20 kr. Megrendelhető Radnóti Dezső titkárnál.
  (Kolozsvár, E. M. K. E. titkári hivatal.)

   Boholt. Hankó Vilmos dr. 
   A magorai lejtőkről leszaladó kis patak mentén, a Maros egyik, Solymos közvetlen közelében eső oldalvölgyében fekszik Boholt község, Dévától, mint utolsó vasúti állomástól egy óra járásnyira.
   A fürdőtelep egy szegényes parkban van elhelyezve; a telep központja a forrás, mely kúttá van átalakítva. A kút két csatornán át vastag sugarakban ontja kristály tiszta vizét, óránkint mintegy 1059 liternyit.
   Boholt a megye legkeresettebb fürdője, látogatottságához képest azonban nagyon szerény beruházással. Pedig szép fekvése, jó levegője, s kitűnő vize megérdemelnék, hogy a modern kívánalmaknak megfelelőleg rendezzék a telepet.
   A fürdő környéke igen szép s szebbnél-szebb kiránduló helyekben bővelkedik. Vendéglője jó; a vendéglő épületben mindössze 7 szoba áll a vendégek rendelkezésére. A legtöbb vendég azonban a község paraszt házaiban kap elhelyezést.
   A forrás vizét részint ivásra, részint fürdésre használják. Ez a forrás látja el a három tükörfürdőt, úgyszintén a meleg kádfürdőket is.
   A boholti víz az elemzés tanúsága szerint az alkali vasas savanyú vizek közé tartozik, mint ilyent belsőleg igen jó eredménynyel használják emésztési zavaroknál, vérszükség esetében. Külsőleg használva következő betegségeket gyógyít: Idegbajok (neuralgia, ischias, ideges fejfájás, livsteria), női bajok, rheuma, túlhízás, angolkór, stb.
   A boholti víz, a környéken, mint élvezeti víz is kedvelt. A lakások ára a vendéglőben 1 szoba 4 hétre 15—40 frt. A paraszt-házakban 10—20 frt. Ebéd és vacsora havonkint 25 frt. Fürdő-orvos: dr. Balogh Pál megyei főorvos.

   Hunyad. 1892. június 4.
   Fürdőmegnyitás. Hunyadmegye Boholt községében a fürdőidény f. évi június hó 6-ikán veendi kezdetét.

   Hunyad. 1892. június 25. A boholti fürdő.
   Hunyadmegye s kivált Déva közönsége régen ismeri a boholti fürdő kitűnő hatását, melyről dr. Balog Pál megyei főorvos következőleg ír: „A boholti ásványvíz a vasas hideg savanyúvizek osztályába tartozik; úgy vegyalkatrészeinél fogva, valamint a tapasztalás tanúsítása szerint a következő betegségeknél használtatik kedvező eredménnyel: étvágytalanság, emésztéshiáuy, gyomorhurut, főleg ha az a gyomorsav rendellenes bő elválasztásából származott, gyomorfekély, vérszegénység, sápkór, a legkülönfélébb idegbántalmaknál. Az ivással összekötött hideg fürdés kitűnő szolgálatot tesz méh- bántalmak, főleg idült méhhurut s általában a nemi gyengeségeknél, valamint kiállott súlyos betegségek után, vissza maradt testi gyengeségeknél erősítőképpen
   Különben hasonló elismeréssel nyilatkozott dr. Hankó Vilmos kitűnő vegyészünk is. ki a boholti fürdő vizének vegyelemzését nagy pontosságai eszközölte. Hogy e kiváló gyógyhatású fürdőt ez ideig majdnem kizárólag csak a hunyadmegyeiek vették igénybe, annak oka legfőképen abban keresendő, hogy a fürdőt kevesen ismerik a megyén kivül s mert az eddigi tulajdonosok megfelelő tőkehiányában a kellő kényelmet nem biztosíthatták a közönségnek. A szükséges tőke biztosítására a tulajdonosok a becsárban 12 ezer forintért hajlandók a fürdőt egy alakulandó részvénytársaságnak átengedni, mely 50 frtos névértékű 600 db. részvénnyel alakulna meg. A 12 ezer forintból a tulajdonosok 7500 frtot 150 db. részvényben volnának hajlandók elfogadni.
   A részvények aláírását a tulajdonosok egyike, Balia Ödön eszközli Déván.
   Ha sikerül, a mi úgy Boholtra, mint a megyére egyaránt Kívánatos, a részvénytársulatot létrehozni, a boholti fürdő fellendülése biztosra vehető. Fölhívjuk Hunyadvármegye értelmiségét, hogy minél tömegesebb aláírás által igyekezzék e szép vállalatot előmozdítani.

Déva és Vidéke, 1893. június 25. Fürdő megnyitás
A boholti fürdő vasárnap, e hó 25-én fog megnyittatni Pista Dani jóhírű zene¬karával A fürdőlátogató közönség kényelméről min¬den tekintetben gondoskodva van.

Déva és Vidéke, 1894. július 19.
A boholti fürdőbe is kedélyesen mulattak f. hó 14-én. Egyébről nem panaszkodtak, csak hogy nem volt árnyék, az esernyő vagy a napernyő segített a bajon

   Bár a Hunyad nevű újság már 1880. augusztusban közölte még a fürdőzők neveit is, a wikipédián ez áll: „1904-ben aztán az ásványvízforrások vizét felhasználva hideg tükörfürdőkből és meleg kádfürdőkből álló fürdőtelepet nyitottak.”
(Hunyadvármegye 1904. jún. 23, 50. sz.)