Pályázók és támogatók

    Sokszor halljuk azt valakiről, hogy megverte az isten. Ez nem igaz, mert rosszat senkinek nem akarhat, de ha valakinek az eszét elveszi, az annyi rosszat tehet saját kezével magának, hogy az ellenségei összegyűjtve sem képesek olyan teljesítményre. Elhatároztam, hogy kipróbálom a fentieket, és ez egy szívet-lelket megható álomnak köszönhető.
    Ugyanis azt álmodtam egy éjjel, hogy üldögélek egy bárányfelhő szélén, lógatom a lábam, és örvendek nyugdíjamnak. Álmodozásomból egy mennydörgő hang térített magamhoz: itt senki sem lógathatja a lábát anékül, hogy azt ki ne érdemelné, holnaptól pályázatot írsz. Ettől annyira megtántorodtam, hogy szinte lebukjak a felhőcskémről, és remegő hangon szóltam: én olyant sohasem tettem, amiből csak én és egy meghívott nyerne, miért viszel engem kísértésbe? Mese nincs, dörgött a hang tovább, holnaptól ragyogtatod a pennádat, és pályázatot írsz. A parancs, az parancs.
    Az év végén olyan kitartással és kétségbeeséssel figyeltem a megjelenő pályázatokat, mint az alkoholista az üresedő boroskancsót. Szerénységemben úgy döntöttem, hogy nem vágom nagy pályázatba a fejszét, inkább kicsit és többet, mert az inkább elkerüli a figyelmet. Kezdtem azzal, hogy mi is van kiírva. Hát van olyan, hogy boldoguljak a szülőföldemen, ápolgassam kapcsolataimat (ez legénykoromban pályázat nélkül tettem), de valami tárgyi és szellemi eredményt is mutassak fel. Ez baj, mert itt fel kell mutassam a rokonságomat a Telepről és barátaimat, mint tárgyakat vagy lelkileg meghatottakat.
    Nos akkor írunk. Választok egy olyant, hogy ne menjek én a kapcsolat után, hanem az jöjjön erre máshonnan. Volt szomszéd, osztálytárs, amici di amici, nem számít csak jöjjön. Azzal megegyezünk, út, szállás, étel, fellépési díj el lesz számolva, de kell aki tapsoljon vagy meghatódjon.
    De hol is gyűlnek az emberek össze, mert kell az ápolgatás: temetésen, keresztelőn, lakodalomban… Hát temetésen nem lehet show, a keresztelő az magánesemény, akár a lakodalom, akkor még hol gyűlnek össze az emberek? Nehezen jutott eszembe, hogy még van egy hely, bár az emberek egészen más célból mennek oda. Mindegy, ott vannak, vigyük a nyakukra a pályázatot. Jól fog kinézni a saját cv-ben. A többi érdektelen.