Graits Endre halála.
Városunk országosan ismert festőművésze hat heti betegség után ma örök álomra hunyta be szemeit.
Még az év elején szorgalmasan dolgozott a tavasszal megkezdendő templomfestési vázlatain, elvállalt nagyobb munkáinak tervezetét készítette s hirtelen ágyba döntötte a betegség, mely aránylag gyorsan végzett vele.
Graits Endre 1854-ben Mohácson született. Középiskolai tanulmányait Pécsett végezte. Atyja Pécsett kir. bírósági végrehajtó volt. Már mint kis tanuló különös hajlamot mutatott a rajzolás iránt, melyet Tircka Ferenc volt pécsi főreáliskolai tanár, aki maga is jó rajzoló és festő volt, folytonos buzdítással növelte a művészi hajlamot a törekvő ifjúban, ki már mint diák sikerült olajképeket festegetett. Néhai Troll Ferenc volt v. püspök, akkor kanonok, magához hivatta a gyermekfestőt s megígérte neki, hogy ki fogja képeztetni. Föl is küldötte Bécsbe a festészeti akadémiába, később pedig Rómába küldte tanulni. Mint a festészeti akadémia növendéke, szerzetes akart lenni, hogy a zárda falai közt anyagi gondoktól menten egyedül a művészetnek élhessen. E szándékában megakadályozta atyjának halála, mert a család föntartásának nehézségei ő reá nehezedtek. E körülmény megnehezítette előrehaladását is; folytonosan a „mindennapi kenyérért“ kellett festegetnie.
Végtelenül szorgalmas festő volt s annyira begyakorolta magát az egyházi festészetbe, hogy már-már alig volt képes a megbízatásokat elfogadni. Télen át a vázlatokon, terveken dolgozott s egész nyáron át templomokat festett. Ő festette az Ágoston téri templomot, az egerági, hirdi, dunaszekcsői, véméndi, sombereki, mohácsi templomok képeit. Nem tartozott a nagykoncepciójú, zseni számba menő festők közé, de mint tehetséges, képzett egyházi festő az országban mindenütt előnyösen ismert névre tett szert.
Gerinc-, szív- és májbántalmak támadták meg amúgy is gyenge szervezetét s a leggondosabb gyógykezelés és ápolás dacára se bírt a betegségből kilábalni. Ma délután 10 órakor, életének 55-ik, házasságának 20-ik évében elhunyt. Földi maradványait 5-én, pénteken délután, 4 órakor a Báthory utca 4. számú gyászházból a központi temetőben helyezik örök pihenésre. Az engesztelő szentmise áldozatát 6-án délelőtt fél 9 órakor a dómban mutatják be az Úrnak. Elhunytát gyászolja özvegye: Graits Endréné Czernokorszky Matild, két testvére s kiterjedt rokonság.
Pécsi Közlöny, 1900-01-20/6. szám. Troll püspök a Csángóknak.
Messze Bukovinában, Istensegíts községben lakó csángók szép karácsonyi ajándékban részesültek. A hitbuzgó csángók régi vágya volt a szt. Háromság tiszteletére oltárt állítani ezelőtt 15 évvel épült templomukban. Erre a célra küldött Méltóságos Troll Ferenc v. püspök egy 3 méter magas gyönyörű szt. Háromság képett mely képet Graits Endre ak. festő festett. Alig tudnak betelni a csángó testvéreink a kép nézésével, áldva a festőt és a méltóságos ajándékozót. László István plébánosuk áradozó levélben ad kifejezést örömüknek, áldva nemes lelkű jótevőjüket, ki a képet nekik ajándékozta, mely kép most, mint írja, mindenkorra az övék lesz. Legjobban dicséri a tett önmagát.
Pécsi Közlöny, 1900-04-05/27. szám. „Istensegíts“ Bukovinából.
„Istensegíts“ (Bukovina) csángó magyar közösség ünnepet ült i. é. március 25-én. Az új templom harmadik oltárát avatták fel, a midőn Graits Endre akadémiai festő által készített remek szt. Háromság képet elhelyezték. Már két remekművet bír a csángó falu egy kézből, mind a két mű dicséri mesterét.
16 év előtt a főoltárképet festette és ajándékozta Troll Ferenc v. püspök, a mostani oltárképhez is hozzájárult adományával. Mind a két kép dísze az új templomnak, mind a két kép áhítatra gerjesztő. A szakértő nem tud eltelni nézésükkel, a hivő lélek önkéntelen imára kél előttük. László István istensegítsi plébános szerkesztőségünkhöz írt levelét ezzel zárja: „Isten áldja meg, földi angyalunkat és a mestert, hogy sokak üdvére legyenek!”