Enzenberg Protokollum 1780

Protocollum commissionis sub 4ta Aprilis 1780 Viennae habitae

    Az osztrák hadsereg, különböző előjátékok és cselszövések után bevonul Bukovinába. Az osztrák diplomácia, és maga Mária Terézia személyes közbelépései folytán megakadályozták, hogy az oroszok Moldvát és Valahiát a birodalmukhoz csatolják. Bizony, a szép szavak mellett több minden is közrejátszott. Mivel Rumjancev orosz tábornok engedte magát – úgymond - megkörnyékezni, jutalmul megajándékozták 5000 aranypénzzel és egy briliánsokkal bőkezűen díszített dohánytárcával.
   Thugut osztrák tanácsadó jelentése szerint Constantin Moruzi tolmács és fordító török nyelvre, (majd Moldva vajdája 1777-1782. között) 10.312 piasztert kapott, az új határokat kijelölő Tahir-Aga pedig 3100 piasztert (Analele Bucovinei, an XIV, 2/2007, Editura Academiei Romane, pg. 547.). Ezek után könnyű elképzelni, hogy az első hogyan és miket tolmácsolt, a második pedig miként helyeztette ki a határcölöpöket.
   Gondolhatnánk, hogy a dolgok ilyen állás után rendeződött a helyzet Bukovinában, ám távolról sem ez volt a helyzet. Több véleménykülönbség felvetődött Bécs és főként Enzenberg nézetei között, ezért tanácskozásra lettek meghívva a főbb emberek 1780-ban. Az akkor tanácskozás főbb pontjai és a jegyzőkönyv (Protocollum commissionis sub 4ta Aprilis 1780 Viennae habitae) először 1895-ben jelentetett meg Johann Polek által ("Anuarul Muzeului Ţării Bucovina", vol. III, Călătoriile lui Iosif II.). Érdemes megtekinteni, hogy mi is volt a bukovinai helyzet az első magyar telepítések után, és a következők között.
   A tanácskozást Hadik András főhadvezér vezette. Jelenlevők: Browne és Enzenberg tábornokok, von Türkheim, Ursini, Razesberg, Luerwaldt, Dtirfeld, Weebern tanácsosok és Wagmuth hadtanácsos. A tanácskozásnak 34 napirendje volt, ezek a következők (Acad. Radu Grigorovici, Analele Bucovinei, anul X, 1/2003, pg. 295-355):
1. A civil vagy katonai vezetés lenne hasznosabb a körzetnek és az államnak?
2. Akár civil vagy katonai vezetés lesz Bukovinában, vajon hozzácsatolják-e teljességében Galíciához vagy Erdélyhez?
3. Ha nem lehet teljesen Galíciához vagy Erdélyhez csatolni, legalább biznyos részeket lehetséges volna-e?
4. Hogyan jelöljék ki Bukovina határát és miként védjék meg azt?
5. Ha a körzet katonai marad, a határőrök számára hol lesznek a támpontok?
6. Ha a lakosság köréből kerülnének ki a határőrök, akkor még mennyi reguláris hadseregre lenne szükség?
7. Szükség lenne-e a vidék gazdasági feltérképezésére, vagy mivel lehetne ezt helyettesíteni?
8. Milyen volt a múltban Bukovina adózási rendszere, és milyen lenne szükség alkalmazni most?
9. Az egyháziak, a nemesség (bojárok) és földtulajdonosok helyzete.
10. A parasztság helyzete.
11. A mesteremberek helyzete.
12. A kisnemesek (gazdák) helyzete.
13. Az Orosz-Hosszúmező (Câmpulungului-Rusesc) és Moldvai-Hosszúmező (Ocolul Câmpulungului-Moldovenesc) körzetek.
14. A kereskedők helyzete.
15. A cigányok (nomádok) helyzete.
16. A rabok és rabszolgák helyzete.
17. A régebben adózástól felmentett parasztok helyzete.
18. A szolgák helyzete.
19. A törvényszéki és közigazgatási alkalmazottak helyzete.
20. A bukovinai zsidó közösségek.
21. Az árendások.
22. Az pénzadó begyűjtése.
23. Hogyan lehetne az egyháziak felkészültségét emelni, és iskolarendszert bevezetni?
24. Hogyan lehetne az egyesül egyház (görög-katolikus) kebelébe visszahozni azokat a szakadárokat, akik Bukovina elfoglalásakor Erdélybe, Máramarosba, Lengyelországba, de főként Galíciába vándoroltak és áttértek a görög-keleti vallásra?
25. Ha Bukovina katonai vezetés alatt marad, miként kell a közigazgatást megszervezni és ellátni a szükséges alkalmazottakkal?
26. Az örmények javasolják, hogy kereskedői telepet hoznak létre Szucsáván, ha bizonyos jogokat kapnak. Mit lehetne nekik ajánlani?
27. Bukovinában 800 zsidó család van jelenleg, az orosz elfoglalás előtt volt 400. Miként lehetne számukat csökkenteni, mivel az ország számára célszerűtlenek?
28. Számos panasz érkezett az alattvalók részéről a Bukovinai vámrendszer miatt. Hogyan lehetne ezen a jövőben javítani?
29. Milyen a bukovinai pénzrendszer szerkezete?
30. Bukovina a ráki (tömény ital) javát az ukránoktól hozza, a bort és a töretlen sót Moldvából, ezek következtében nagy összegek hagyják el az országot. Milyen eljárást lehetne alkalmazni, hogy a pénzösszegek az országot ne hagyják el?
31. Ha Bukovina a jelenlegi állapotban marad, hogyan lehetséges a kapcsolatot Erdéllyel fenntartani, és mit kellene tenni ennek érdekében?
32. Bukovina lakossága panaszkodott azon kötelessége ellen, hogy ingyen szénát szolgáljon be a lótenyésztésre. Enzenberg beszámolt, hogy ez nehezíti a telepítések létrehozását, a marhaállomány tenyésztését és szaporítását. Hogyan lehetne ezt megoldani?
33. A Cseremus völgyi lakosok panaszkodtak, hogy a Galíciába szállított fa után adót kell fizessenek, ezt azonban hajdanán nem kellett. A kérdés az, hogy felmentenénk-e őket az adózás alól?
34. Miként lehetne a Bukovinában szétszórtan fekvő házakat csoportosítani, főként azokat, amelyek a hegyekben vannak?
35. A bukovinai paraszt kötelessége a földtulajdonosokkal szemben vajon megfelelő-e, mivel függetlenül attól, hogy több vagy kevesebb földdel rendelkezik, a kötelességek azonosak?
   Nos, úgy néz ki, hogy a bukovinai bevándorlás után 6 évvel még bőven voltak gondok. A kalapos császár, a legtöbb, javasolt intézkedést ellenezte, azon az alapon, hogy ne avatkozzanak az ország belügyeibe. Másrészt Enzenberg is több mindennek ellene volt, főként a németek Bukovinába való telepítésének. Szerinte jobb lenne a környező, határon túliakat átcsalogatni, mivel, sok mindenben közelebb állnak a bukovinai őslakossághoz (szokás, nyelv, klíma), mint a távolról hozott németek.
   Meglepő az osztrákok zsidóellenessége, amint az a 27. bekezdésbe található.
   Semmi ellenvetés nincs abban, hogy az összes zsidót, akik java az orosz elfoglalás alatt jött az országba, eltávolítsák. A zsidók már 1778-ban figyelmeztetést kaptak, hogy ne építesenek maguknak házakat. A zsidók számának csökkentésére, és ezek fokozatos kiűzésére az országból, Enzenbergnek az volt a megoldása, hogy roppant adókat szabott ki rájuk. Másrészt figyelmezette a közigazgatási alkalmazottakat, hogy szemmel kell tartsák a zsidókat, nehogy az adójukat mások megrövidítésével fizessék ki. Enzenberg még 14 kezdeményezést hozott a zsidók elűzésére.
   A magyarok is meg lettek említve.
   A 34. bekezdés a) és b) pontjaiban a következő áll:
   a) Az új falvakat úgy kellene létrehozni Bukovinában, mint azt a székely emigránsok tették Isten Szegits şi Fogad Isten falvaikban, ez még a valahoknak is kedvére van. A munkálatok levezetéséhez szükséges két, szakértő ember.
   b) Minden új falu legtöbb 70-80 házból áll, a paraszt köteles marháinak istállót építeni, hogy azok ne teleljenek a szabad ég alatt, és ettől elpusztuljanak.
  A 24/2 bekezdésben ez áll: “Azoknak az alattvalóknak a beszivárgásának megakadályozására Bukovinába, akik Galíciából, Erdélyből vagy Magyarországról érkeztek titokban és itt védelmet és ellátást találtak, bizonyos idővel ezelőtt intézkedések történtek abban az értelemben, hogy rendelet adatott ki a hatóságok részéről: telepedni csak hatósági jóváhagyással engedélyezett.”
Megjegyzendő, hogy az istensegítsi házassági anyakönyv első lapjain is fel van tüntetve 1782-ben, hogy császári-, vagy jogi engedéllyel telepedhetett az illető.

Saját fordítás.